Sigmar Gabriel szövetségi gazdasági és energetikai miniszter a kormányzat őszi előrejelzése nyilvánosságra hozatalakor hangsúlyozta, hogy a német gazdaság összességében a szolid fellendülés időszakát éli, s ezt nehéz külső keretfeltételek között teszi. A világgazdaság – számottevően fékezve a német exportlehetőségeket – akadozik, amit tovább súlyosbít a brit EU-kiválásról szóló népszavazás eredménye. Ha rövidtávon nem is igazolódnak be a „brexittől” való egyes félelmek, az középtávon bizonyosan ki fog hatni a két ország gazdasági kapcsolataira.

Mindent egybe vetve a bizonytalanságok erősödnek, így a szövetségi kormány – tartva magát a növekedési kilátások óvatos megítélése elvéhez – a vezető gazdaságkutató intézetek 1,9 százalékos növekedési várakozásánál valamivel alacsonyabbra „lőtte be” a fejlődési dinamika alakulására vonatkozó saját előrejelzését.

A szövetségi kormány várakozásai szerint a foglalkoztatottak éves átlagszáma 2018-ban el fogja érni a 44,3 millió főt, ami 1,3 millióval több, mint 2015-ben volt. A munkanélküliek száma két év múlva 2,63 millió főre mérséklődik, azaz a tavalyinál 160 ezerrel kevesebben lesznek állás nélkül, ami – figyelembe véve a bevándorlók nagy számát – nem lebecsülendő eredmény. Az emelkedő foglalkoztatás és a bérek emelkedése – az árszínvonal stabilitása, azaz 2016-ban a fogyasztói árak 0,4, jövőre 1,6, 2018-ban pedig 1,7 százalékos emelkedése mellett – alapul szolgálnak ahhoz, hogy a gazdaság összességében kedvezően, viszonylag gyors ütemben fejlődjön.

Megtorpant az export lendülete

Bár Németország külkereskedelmi forgalma az idén is rekordokat dönt, s a jövő évre további növekedés valószínűsíthető, a fejlődés dinamikája megtorpant: Anton F. Börner, a nagy- és külkereskedők szövetségének (BGA) elnöke szerint a „világ minden sarkán tapasztalható válságjegyek hatására” a német árukivitel az idén ugyan eléri az 1.220 milliárd eurót, de növekedés mértéke nem több két százaléknál. A behozatali oldalon – elsősorban az árváltozások hatására – mindössze fél százalékos növekedés és 953 milliárd eurós forgalom valószínűsíthető. 

A forgalom összetételét illetően – az első félévben a nagyobb árucsoportok közül a vegyipari termékek és a gépek, berendezések kivitele csökkent, a gépjárművek és alkatrészeik esetében viszont 2,2 százalékkal bővült a forgalom, az előző év első hat hónapjához képest. A behozatali oldalon a gépjárművek és alkatrészeik forgalma 7,9 százalékkal, a gépek, berendezéseké pedig 1,3 százalékkal bővült, miközben az adatfeldolgozó készülékek behozatala minimális mértékben, 0,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A világgazdasági keretfeltételekben az elkövetkező hónapokban aligha várható pozitív változás. Ráadásul Európa egy sor fontos országában, nevezetesen Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban lesznek bizonytalan kimenetelű választások, s azt is meg kell várni, hogyan alakul a „brexit”, azaz az Európai Unióból való brit kiválási folyamat. Mindent egybe vetve a BGA a jövő évre az exportban maximum 2,5 százalékos emelkedést feltételez, miközben az importban 1,5 százalékos bővülést valószínűsít.

A hazai tényezők sorában Börner emlékeztetett arra, hogy az állam az elmúlt évtizedben a fellendülés eredményeként megduplázódó adóbevételeket nem csak az államháztartás konszolidálására, hanem „drága választási ajándékokra” is fordította. „Nem a vállalatoknak van szükségük több pénzre, a rendelkezésre álló forrásokat a vállalatoknál foglalkoztatott, azokat előremozdító emberekre, azaz a képzésre kellene fordítani” – figyelmeztetett a BGA elnöke.    

A német ipar kihívásai

Angela Merkel szövetségi kancellár az október elején, Berlinben tartott ipar napja rendezvényen tartott beszédében úgy fogalmazott: „a digitális változás a gazdaság és társadalom egyik nagy kihívása”, s az elkövetkező öt-tíz évben fog eldőlni, hogy Németország az ipar 4.0-t és az automatizált közlekedést magában foglaló folyamat alakítója lesz vagy csak függeni fog tőle.

A kancellár elismerte, hogy a kis- és középvállalatok, illetve a családi vállalkozások a német gazdaság fontos résztvevői; s ígéretet tett arra, hogy a szövetségi kormány a jövőben is takarékos költségvetési politikát folytat, tartózkodva attól, hogy deficites költségvetéssel növelje a következő generációkra háruló adósságterheket. Sőt, „ha a gazdasági fejlődés folytatódik, adócsökkentésre is játéktér teremtődik” – fogalmazott a kancellár, s azt is kilátásba helyezte, hogy a kormányzat növelni fogja a közlekedés és a digitális infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházásokat.

A német gazdaság kivette a részét a menekültválság kezeléséből, ismerte el Merkel; hangsúlyozva, hogy az elkövetkező időszakban a német állam segélypolitikájának és a magánberuházóknak szorosan együtt kell majd működniük annak érdekében, hogy Afrika gazdasága növekedjen, az emberek növekvő jólétben éljenek, s a fiatal embereket távol tartsa attól, hogy azok a boldogulást keresve elhagyják a hazájukat. (Kijelentésének különös aktualitást kölcsönöz, hogy Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter kíséretében néhány nappal az ipar napja után indult három országot, nevezetesen Etiópiát, Malit és Nigert érintő afrikai utazására, s fogadja Nigéria és Csád Berlinbe látogató elnökét a hét második felében.)    

Merkel kifejtette: Németország eddig pozitív tapasztalatokat szerzett a szabadkereskedelmi megállapodásokkal. Jó példa erre Dél-Korea, ahová a megállapodás hatályba lépése óta mintegy 50 százalékkal bővült a német export. Nem csak folytatni kell a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, hanem „annak esélyét is kell abban látni, hogy a nyugati értékek és szabványok erőteljesebben bekerüljenek a globalizációba” – figyelmeztetett a kancellár.

Kína: fontos, de nehéz partner

A német exportpiacok sorában az utóbbi időben felértékelődött Kína jelentősége, s erre utal az is, hogy a BDI (Federation of German Industries) a közelmúltban önálló képviseletet nyitott Pekingben. A német ipar ottani piaci pozícióit illetően ugyanakkor nagy hátrányt jelentenek az egyenlőtlen versenyfeltételek. Mint Ulrich Grillo, a BDI elnöke a képviselet megnyitásakor fogalmazott,”ugyanolyan feltételeket akarunk Kínában, mint amilyeneket mi biztosítunk a kínai befektetőknek Németországban”, hozzátéve, hogy „de ettől még nagyon messze vagyunk”. Az egyenlőtlen feltételek sorába tartozik a vegyesvállalat-alapítási kényszer, valamint a technológia-transzferrel kapcsolatos szigorú előírások. „Mi Németországban nyitott piacgazdaság vagyunk, s ennek fordítva is így kell lennie” – mondta Grillo. Mint ismeretes, az Európai Bizottságnak heteken belül döntenie kell Kína piacgazdasági státuszának elismeréséről.

Ha ezt Brüsszel meg is adja, nyilvánvalóan a jövőben is lesznek olyan ágazatok, melyekben a kínaiak többletkapacitásokkal rendelkeznek, s az elmúlt időszak tapasztalatai alapján fontos, hogy az európai piacon való esetleges unfair megjelenésük ellen kereskedelempolitikai eszközrendszer álljon rendelkezésre, figyelmeztetett a Német Ipari Szövetség elnöke.