A metánszivárgások lokalizálása repülőgépes felmérések és földi minták segítségével fáradságos folyamat. Ha sikerül megtalálni a szivárgásokat, az óriási hatással lehet az éghajlatváltozásra, mivel a metánkibocsátás kilogrammonként 80-szor nagyobb felmelegedést okoz, mint a szén-dioxid-kibocsátás. 

Az erős üvegházhatású gáz, a metán kibocsátása viszont gyakran véletlenül szabadul fel a fosszilis tüzelőanyag-iparban, például szivárgó földgázvezetékek vagy tárolótartályok révén. Ez nem csak pazarlás, de még rosszabb az éghajlatra nézve, mintha a földgázt villamosenergia-termelés céljából égetnénk el.

A projektgazda Environmental Defense Fund 2018-ban jelentette be a metánérzékelő műhold megépítésének és telepítésének tervét, amely nagy pontossággal képes lenne mérni a szivárgásokat, miközben nagy területeket is képes lenne felmérni. Ehhez csatlakozott most a Google. A MethaneSAT az első olyan műhold a maga nemében, amely mind a területi lefedettség, mind a kibocsátásokra való érzékenység tekintetében a legjobbat kínálja. 

A Google Cloud biztosítja a feldolgozási teljesítményt, míg a mesterséges intelligencia-technológiát a műholdas képeken található olaj- és gázinfrastruktúra azonosítására fogják használni. Az infrastruktúráról készült térképeket aztán össze lehet hasonlítani a MethaneSAT adataival, hogy pontosan azonosítani lehessen a metánszivárgások forrásait. A tervek szerint mindezeket az információkat a Google Earth Engine-en, a kutatók, nonprofit szervezetek és újságírók számára ingyenesen elérhető környezetvédelmi megfigyelési platformon teszik majd elérhetővé.

Forrás: Freethink / Google / MIT Technology Review

Borítókép: MethaneSAT LLC