GyártásTrend
Becsült olvasási idő: 2 perc
Csodamódszerrel bontják a metánt

A kutatók egyszerű klórral és UV-fénnyel olyan láncreakciót hoztak létre, amely a természethez hasonlóan, de sokkal gyorsabban bontja le a metánt.

A Koppenhágai Egyetem kutatói által kifejlesztett új megközelítés, a Metán Fotokémiai Rendszer (MEPS) nagyjából 100 milliószor gyorsabban képes lebontani a metánt, mint a természet.A kutatócsoport most egy céget alapított, amelynek célja, hogy ezt a technológiát a társadalom számára is elérhetővé tegye.

A metán olyan üvegházhatású gáz, amely természetes forrásokból, például a vízközeli élőhelyekből, valamint az ember által végzett tevékenységek, például az élelmiszertermelés, a szennyvízkezelés és a földgáztermelés eredményeként szabadul fel. Gyúlékony gáz, de csak akkor égethető el, ha koncentrációja meghaladja a levegőben a négy százalékot. Az ember által végzett tevékenységek azonban 0,1 százaléknál kisebb koncentrációban termelnek metánt, így a gázt nehéz egyszerűen elégetni, mielőtt az a légkörbe kerülne. Másrészt a légkörbe kerülve a metánnak akár 12 évbe is beletelhet, mire természetes úton szén-dioxidra bomlik.

A MEPS-reaktor belseje. Fotó: Morten Krogsbøll.

Becslések szerint 25 év távlatában a metán 85-ször rosszabb hatással van az éghajlatra, mint a szén-dioxid. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportok szerint a metán felelős a globális átlaghőmérséklet 0,6 fokos emelkedéséért, miután koncentrációja az 1700-as évek közepe óta 150 százalékkal nőtt az emberi tevékenységeknek köszönhetően. Kutatók a metánszint csökkentését ajánlják a globális hőmérséklet emelkedésének mérséklése érdekében.

Hogyan működik? 

A kutatók most egy olyan reakciókamrát építettek, amely egy hosszúkás fémdobozból és sok-sok tömlőből áll. A dobozban klór és fény segítségével egy láncreakciót idéznek elő, amely lebontja a metánt. Először metángázt gyűjtenek a reakciókamrába, majd klórmolekulákat juttatnak be. Ezután UV-fényt használnak a klórmolekulák két nagy reakcióképességű klóratomra való felhasítására.

A klóratomok ezután hidrogénatomokat lopnak el a metánból, és így sósavat (HCl) hoznak létre, amelyet fel lehet fogni és újrahasznosítani. A metánatomok szén-dioxidra (CO2), szén-monoxidra (CO) és hidrogénre (H2) bomlanak, ugyanúgy, ahogyan a természetben is feldolgozzák, de a reakciókamrában nagyjából 100 milliószor gyorsabban. A berendezéssel elvileg a levegőben lévő metán 88 százalékát képesek lebontani.

A következő lépésként a csapat a technológiát egy hajózási konténerre méretezi, amelyet egy állattartó istálló szellőzőrendszeréhez csatlakoztatnak. A modern állattartó telepek high-tech létesítmények, ahol az ammóniát már eltávolítják a levegőből. Így a metán eltávolítása a meglévő légtisztító rendszereken keresztül kézenfekvő megoldás lehet. 

Forrás: Interesting Enginering