Rövid összefoglalónk célja, hogy eligazítást adjunk a jelenlegi és jövőbeni belsőmenet-készítőknek a napjainkban használt leggyakoribb menetkészítési eljárásokról. Egyszerű, áttekinthető képet adunk a különféle módszerek előnyeiről, hátrányairól, hogy ezek ismeretében megkönnyítsük a szerszámfelhasználók döntését.

Menetfúrás

A menetfúrás (és úgyszintén a menetmángorlás, lásd lentebb) előnye, hogy igen termelékeny menet-előállítási eljárás. Hátránya, hogy a menetkészítést befolyásoló technológiai paraméterek (fogásvétel, előtolás, forgácsolósebesség, azaz fordulatszám) csak szűk határok között választhatók meg egy szerszámon belül egymástól függetlenül. Például

* a fogásvételt (forgácsvastagságot) a bekezdőkúp hossza határozza meg, ez egy adott szerszámnál értelemszerűen nem változtatható,

* a fordulatszám (forgácsolósebesség) és az előtolás viszonya a legyártandó menetemelkedés miatt mereven kötött.

Menetformázás

A menetformázás (külső menet esetén menetmángorlás) alapvetően abban különbözik a menetfúrástól, hogy a menet nem forgácsolás, hanem képlékeny hidegalakítás útján kerül kialakításra. Táblázatunkból jól kiolvasható, hogy a menetformázás területe elsősorban a képlékenyebb anyagok megmunkálására terjed ki. A menetformázással előállított belső menetek nagy előnye, hogy jobban terhelhetők, mint a menetfúrással vagy menetmarással előállított menetek, mivel a munkadarabban az anyagszálak nincsenek átvágva, valamint a hidegalakítás növeli a menet anyagának szilárdságát. A menetformázás további előnyei:

* nincs probléma a forgácselvezetéssel, nincs hulladék- (forgács-) kezelési költség,

* nagy menetmélységek érhetők el,

* kis tűrésmezőjű menetek, stabil mérettartás,

* nagy szilárdságú menetek készíthetők,

* nagy termelékenység,

* nagy törésbiztonság.

Menetmarás

Egy adott alapanyaghoz a már említett három legfontosabb paraméter (előtolás, fogásvétel, fordulatszám vagy forgácsolósebesség) egymástól teljesen független változtathatósága biztosítja a legjobban, hogy megtaláljuk az adott alapanyaghoz leginkább megfelelő (leggazdaságosabb, legtermelékenyebb) technológiát.

Ez – amint azt az előzőekben is láttuk – a menetfúrás és a menetformázás esetén nem teljesen megoldható. Ahol a menetfúrás, menetmángorlás nem vezet eredményre, ott a menetmarás még segíthet (például menetkészítés edzett anyagba). A menetmarás előnyei:

* jobb menetfelület,

* jobb és bal emelkedésű csavarmenet ugyanazzal a szerszámmal gyártható,

* nincs forgácselvezetési probléma sem, mert csak rövid, tört forgácsok keletkeznek,

* egy szerszám elegendő különböző tűrésekhez (6H, 6HX, 7G stb.),

* egy szerszám elegendő az azonos emelkedésű, de különböző átmérőjű menetek elkészítéséhez,

* nagyméretű finommenet gyártható,

* rövid menetvégződések (kifutások),

* rugalmas egyedi tűrések esetén.

Bevonatolás

A menetkészítő szerszámok élettartama jelentősen növelhető különféle bevonatok alkalmazásával. A menetfúró szerszámokon alkalmazott különböző bevonatok további előnye, hogy sokkal gazdaságosabbá válik a gyártás, mivel a bevonatok

* jelentősen csökkentik a súrlódást a szerszám és az alapanyag között,

* nagy keménységük a szerszám élének nagyobb kopásállóságot, illetve nagyobb vágási sebességet biztosít,

* csökkentik a felkenődés és az élrátétképződés esélyét.

A helyes bevonattípus megválasztása esetén a menetkészítés gazdaságossága jelentősen nő. A fogácsolósebesség (v_c) akár 100, az éltartam pedig akár 200 százalékkal is növekedhet.