A magyar gazdaság helyzete ma rosszabb, mint a kormányváltáskor volt, nem jók az irányok, zsákutcába kerülhet az ország - fejtette ki Vértes András, a GKI Zrt. elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. Hozzátette, ugyan a világgazdasági és európai helyzet is romlott, de a magyar gazdaság sokkal inkább a kiszámíthatatlan, a jogbiztonságot csökkentő, populista, alapvető jogokat sértő gazdaságpolitika miatt került ilyen helyzetbe, és ez elriasztja a befektetőket. A GKI megjegyzi azt is: amennyiben a devizahitelesek kedvezményes végtörlesztése rendkívül kiterjedté válik, a bankok hatalmas vesztségei miatt radikálisan szűkíthetik tevékenységüket, az ország kockázati megítélése pedig drámaian romolhat és ekkor az előre jelzettnél is kedvezőtlenebb gazdasági pályára sodródhat.
Vértes András elmondta, hogy számításaik szerint az érintett devizahitelesek 20 százaléka él a végtörlesztés lehetőségével, ami mintegy 1100 milliárd forintot kitevő devizahitel végtörlesztését jelenti, ezzel 200-350 milliárdos banki veszteséget okozva. Szerinte a lehetőség csak azokat "menti meg", akiknek nincs szüksége erre, akik elég forrással rendelkeznek a további törlesztéshez, azaz éppen a jó adósokat. Megjegyezte, hogy a végtörlesztés hátrányai sokkal erőteljesebbek az előnyeinél. Vértes András kifejtette, indokolt lenne, hogy Magyarország felvegye a kapcsolatot az IMF-fel. - Nem lenne butaság legalább beszélgetni, de esetleg egy elővigyázatossági megállapodást is igénybe venni.
Ezek sokat segítenének abban, hogy a turbulenciák ne okozzanak nagyobb gondot - mondta. Az eseményen ismertetett számok alapján a GKI azzal számol, hogy az idei, egyszeri tételektől megtisztított, strukturális államháztartási hiány elérheti a GDP 5 százalékát a tavalyi 2,9 százalék után, ami miatt az IMF is megrótta Magyarországot. A magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is figyelembe véve az államháztartás többlete 1 százalék lehet. Hangsúlyozva, hogy a jövő évi büdzsé számai még nem ismertek, Vértes András elmondta: jövőre nagy drákói szigorral elérhető a 2,9 százalékos hiány, a kormány által jelzett 2,5 százalékot azonban nem tartotta reálisnak. Kifejtette, azzal számolnak, hogy az MNB az idén 6,5 százalékra, majd jövőre 7 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot.
A reálbérek jövőre 1,5 százalékkal, a fogyasztás pedig mintegy 3 százalékkal csökken. A foglalkoztatás lényegében stagnálni fog, a munkanélküliség ugyan csökkenhet 11 százalékról 10,8 százalékra, azonban ez nem járul hozzá a GDP növekedéséhez. A GKI szerint a beruházások az idei 2 százalékos visszaesés után jövőre stagnálhatnak. Az export idei 7 százalékos bővülése 6 százalékra lassul, s az import ugyancsak 1 százalékkal 7 százalékra csökken.
