Korábbi cikkünkben (GyártásTrend 2013/7-8.) a fordított piramisról írtunk, vagyis hogy a lean világban hogyan szervezzük meg a gyárat. Ennek a napi működéséhez létezik egy lean eszköz, a shop floor management, másképpen a short interval management. A két angol kifejezésben a rendszer lényege a shop floor (maga a gyár) és a short interval (a rövid intervallum).

A rendszer alapelemei

Shop floor Pontosabban ez a shop floor nem is csak a gyárra céloz, hanem a gembára, a tetthelyre, ahol a munka folyik. Itt arról van szó, hogy egy folyamatot ott kell irányítani, ahol működik, azokkal az emberekkel, akik ott dolgoznak. Alapja egy mérőszámrendszer, amelyet maga a dolgozó (akár gyári, akár irodai) tölt adatokkal. Fontos, hogy kevés, de lényeges mérőszámot válasszunk, mint például egy gépnél az OEE (overall equipment effectiveness, azaz teljes eszközhatékonyság), egy szerelősoron a darabszám, egy irodában a folyamatban lévő projektek száma.

A hancho (csoportvezető) feladata, hogy biztosítsa az elvárt teljesítmény elérését. Pontosabban többkörös a rendszer. A hancho az első körért felelős – ő akár óránként is reagál és beavatkozik a folyamatba. Itt az a lényeg, hogy minél több problémát az első körben meg kell oldanunk. A következő kör a területi kör (szegmens, értékáram stb.). Ebben a körben már nem óránként reagálunk, hanem inkább napi szinten. A mérőszámokat konszolidáljuk erre a szintre. Vállalatunk méretétől függően még több kör is lehet, tipikusan ez már a gyári szint. Viszont a legfontosabb, hogy az első kört képessé tegyük a problémák tartós megoldására. Csak akkor kell eszkalálni, amikor az első körös hatáskörön túlnyúlik a probléma (például beszállítói témák).

Short interval A shop floor managementhez nem elég a gembán vezetni, a gyors reagálás is szükséges. Ezt úgy érjük el, hogy a mérőszámokat gyakran (például óránként) ellenőrizzük, és azonnal beavatkozunk, ha nem értük el az elvárt teljesítmény. A gyors reagálás úgy történik, hogy a dolgozók töltik a mérőszámokat, és megjegyzést írnak, ha nem érték el az elvártat. Ilyenkor a hancho koordinálja a megoldást. Ha ezt óránként teszi, akkor a probléma hatása minimális. Természetesen ha megáll a folyamat, akkor a hancho azonnal reagál, és nem várja meg a következő órás kört.

Problémamegoldás kiugró eredménnyel

Eddig még csak jeleztük a problémát és eszkaláltuk azt. A rendszer lényege viszont a hibák elhárítása. Ezt minél gyorsabban (short interval) és a gembán (shop floor) tegyük. Ehhez a dolgozókat fel kell ruházni problémamegoldó eszközökkel. Most köszön vissza a korábban említett Atlasz jelkép, mert a vezető dolga nem a problémák megoldása, hanem hogy képessé kell tennie a dolgozókat a megoldásra. A jól ismert 5 miért (5 why) vagy az ishikawa diagram a leginkább használt módszerek ennek támogatására.

A shop floor management eredménye nagyon drasztikus lehet (nem ritka a 25 százalékos javulás a teljesítményben). Ez az arány azért érhető el, mert maga a dolgozó azonnal megoldja a problémát. Jó hír az, hogy mindez kevés pénzzel is véghezvihető. Viszont egy olyan kultúrára van szükség, ahol mindenki felelősnek érzi magát. Erről majd legközelebb...