Az [email protected] címre várják a CV-ket, azoktól a mérnököktől, akik már oldottak meg olyan mérnöki kihívásokat, mint a mobil- és viselhető eszközök tömítésének, induktív töltésének, jelfeldolgozásának, energiamenedzsmentjének a megoldása – hirdette ki szombaton Elon Musk a Twitteren.
A kaliforniai San Francisco-ban, egy biotechnológiai vállalat, a Neuralink implantálható agy-gép interfészeket fejleszt. Egy gyors pillantást vetve, Elon Musk hajmeresztő projektjének a vállalati oldalára, a munkahelyek aloldal valóban azt mutatja, hogy tucatnyi mérnöki pozíció meghirdettek. Musk elmagyarázta, hogy transzhumanizmusnak nevezett emberi fejlesztést tervez elérni azzal a végső céllal, hogy az emberi agy a mesterséges intelligenciával szimbiózist hozzon létre. A közvetlenül a számítógépekhez kapcsolódó agyimplantátumok továbbfejleszthetnék az agyfunkcióikat, vagy akár gondolatok le- és feltöltésére is képessé tehetik őket.
Elon Musk első megjegyzéseit a Neuralinkről 2017-ben tette, most ott tart, hogy tavaly júliusban bemutatta azt a mesterséges neuron szálat, amelynek segítségével az emberi agy összeköttetésbe kerül egy számítógéppel. Arra rá kell jönni, hogyan lehet biztonságosan készüléket ültetni az agyba, ahol a legerősebbek a neurális jelek. Ezzel próbálkozik a Neuralink, de elektromos vezetéket és más készülékeket csatlakoztatni az agyhoz nem gyerekjáték, a szerv ugyanis igyekszik minden külső objektumot idegenként kezelni, hegszövetet képezve köré, így nehezítve az eszközök dolgát, hogy tiszta jelet vételezzenek az agyból. Az elképzelés, hogy egy speciális géppel apró lyukakat fúrnak az agyba, hogy ezeken keresztül ágyazzák be a vékony szálakat, amelyek apró processzorokhoz kapcsolódnak majd, és bluetoothon keresztül csatlakoznak az okostelefonhoz vagy számítógéphez. Musk azt szeretné, hogy a folyamat olyan egyszerű legyen, mint egy lézeres szemműtét.
Az agyi jelek tömörítése és dekódolása a legnagyobb kihívás, ahhoz, hogy az emberi agy és a számítógépek közötti kommunikáció veszteségmentes legyen, nagyon nagy sávszélességet kell biztosítani. A gondolatolvasás, az agy és a számítógép közötti kommunikáció, a BCI (brain-computer interface), vagyis a közvetlen neurális csatlakozás körüli kutatás-fejlesztések 1971-ben elkezdődtek. Hogy az egészségügyi célokon túl mire használjuk majd ezeket az agy-számítógép interfészeket, még nem tudni pontosan. A Neuralink reményei szerint mindesetre a technológia hamarosan lehetővé teszi, hogy üzeneteket, emaileket írjunk pusztán a gondolatainkkal, vagy mentálisan mozgassuk a számítógép kurzorát, így mindenféle külső eszköz nélkül tudunk majd internetezni. A távoli tervek között szerepel, hogy az embereknek lehetősége legyen új nyelveket letölteni, közvetlenül az agyukba.
A hajszálnál is vékonyabb elektródákra rakódó agyszövetek és más anyagok ronthatják a jelátvitelt, így az implantátum használhatatlanná válhat, sőt az is lehet, hogy az agy nem elkülöníti, hnaem egyszerűen megsemmisíti az elektródát – ezért keresnek többek között olyan mérnököket, aki a szigetelést tudja megoldani. Azon kívül, hogy ez egy izgalmas, új fejlesztési terület, mindenbizonnyal sok mérnök akar Muskkal együtt dolgozni, hiszen korábban megválasztották az egyik legjobb vezérigazgatónak, a CEO Awardson a 19. helyen szerepelt. Igen, akár Magyarországról is lehet jelentkezni, erre az emailcímre küldött jelentkezéssel:
[email protected]
Sok szerencsét a jelentkezőknek!
