GyártásTrend: Sem a kiberbiztonság, sem a katonai pálya nem tipikusan női hivatás - téged mi vonzott ezekhez? 

Kiss Adrienn:  Ez elég kalandosan történt, mert sokáig újságíró szerettem volna lenni, de a felvételihez hiányzott még egy nyelvvizsga, így végül a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) kerültem közigazgatás szervező szakra. Eleinte nehéz volt ezt megszokni, de már a második évben, 2018-ban a kiberbiztonságot választottam egy előadás témájaként és nagyon megszerettem ezt a területet. Egyre több ilyen előadást tartottam, alaposan beleástam magam a témába, az ezzel foglalkozó oktatók pedig felkaroltak. Így mesterképzésként a kiberbiztonságot választottam az NKE-n, majd ugyanitt a Katonai Műszaki Doktori Iskolában folytattam tanulmányaimat, ahol jelenleg doktoranduszként a létfontosságú rendszerelemek védelmével foglalkozom.

GyT.:  Az IT területén általánosságban véve egyre több nőt látni, de a kiberbiztonságban még relatíve kevesen vagytok. Mi ennek az oka? 

K.A.:  Szerintem ez annak is köszönhető, hogy kimondottan kiberbiztonsági képzés eddig nem is nagyon volt elérhető, én is épp az akkor először induló mesterszakra jártam. Most szerencsére ez a terület már más egyetemeken is elindult és mivel hiányszakmáról van szó, nem lepődnék meg, ha hirtelen robbanásszerűen megnőne a kiberbiztonsági szakemberek száma. A mesteres évfolyamon egyébként szép számmal voltak lányok is, szóval alakulnak az arányok a területen. 

GyT.:  Jelenlegi munkakörödben mi a legfontosabb feladatod? 

K.A.: A MAVIR-nál a Szekunder Szakszolgálati Osztályon található OVRAM Relévédelmi Laboratórium kiberbiztonsági munkatársaként dolgozom és különféle eszközökön végzek penetrációs teszteket, valamint sérülékenységi vizsgálatokat. Közben számos ad hoc feladat is felmerül, ezek során én vagyok úgymond a tolmács az IT és az OT között, vagyis próbálom mindkét fél érdekeit képviselni a problémák megoldásakor. Fontos, hogy megtalálják a közös hangot, mert sok szervezet küzd azzal, hogy ezt a két terület megfelelően működjön együtt. 

Emellett a jelenlegi folyamatainkat szeretném hatékonyabbá és biztonságosabbá tenni, mert ez a két szempont van, hogy üti egymást. Alapból egy bármilyen eljárásból kiindulva nem mindig könnyű egyszerre megfelelő hatékonysággal, gyorsasággal, mindemellett a kellő biztonsági szabályokat betartva dolgozni, főleg, ha nagy az időnyomás. 

GyT.:  Mindennapi munkád során mik a legfontosabb kihívásaid? 

K.A.:  Maga a laboratóriumi munka is hatalmas kihívás, hiszen hiába van elméleti tudásom, a feladataim gyakorlatorientáltak. De a MAVIR-nál minden segítséget megadnak a tanulásra, biztosítják számomra az erőforrásokat és a képzéseket is. Most aktuálisan egy reformot hajtok végre a laboratórium kiberes működése kapcsán, próbálok megfelelni az elvárásoknak. Saját magam felé a cél az lenne, hogy minél hamarabb 100 százalékosan tudjak teljesíteni. 

GyT.:  Az egyetem után hogyan vezetett az utad a MAVIR-hoz? 

K.A.: Az előző munkahelyemen IT biztonsági gyakornokként dolgoztam. Amikor munkát kerestem, ez volt az egyetlen álláshirdetés, amire jelentkeztem, kicsit a sorsszerűségre bízva magam. Be is hívtak, és megértőek voltak azzal kapcsolatban, hogy akkoriban még a doktori iskolában elég sok órám volt. Sok tapasztalattal sem rendelkeztem, de a lelkesedésem ezeket mind ellensúlyozta. Elfogadták, támogattak és megadták az esélyt. 

GyT.:  Volt-e/van-e példaképed? 

K.A.: Három embert is szeretnék megemlíteni időrendi sorrendben.  Dr. Krasznay Csaba egyetemi docens, a kiberbiztonság egyik úttörője, a szakdolgozatom témavezetője volt. Neki köszönhetően nagyon sok lehetőség megnyílt előttem akkoriban, jelenleg ő disszertációm társ-témavezetője. Dr. Bányász Péter, az NKE egyetemi docense és kutatója a diplomamunkám egyik témavezetője volt, mentorként azóta is a mindennapi munkám során rengeteg emberi és szakmai támogatást kapok tőle, jelenleg ő a disszertációm fő témavezetője.  Valamint dr. Bonnyai Tünde információbiztonsági szakértő, aki hozzám hasonló területen dolgozik, tőle kaptam a disszertációm témáját. Az ő segítségével jutottam be az első komolyabb munkahelyemre is, a MAVIR-os jelentkezésemnél is segített és rengeteg motivációt adott. Nélküle most nem ebben a pozícióban beszélgetnénk.  Ezektől az emberektől a szakmai tudás mellett azt is megtanultam, hogy soha ne felejtsem el honnan jöttem. Igyekszem az életben hálás és lojális lenni mindazok felé, akik elindítottak és elkísértek az úton. 

GyT.:  Milyen speciális készségek, tapasztalatok szükségesek munkád hatékony elvégzéséhez? 

K.A.: A kiberbiztonság elméleti része után most etikus hackernek tanulok, ha minden úgy sikerülne, ahogy szeretném, akkor 2024-ben megszerzem a tanúsítványt is erről. Emberileg a felelősségtudatot emelném ki, hiszen munkám során mindennek tétje van - nagy baj történhet, ha nem veszem komolyan a munkám vagy ha hibázom és ennek a súlyát mindennap cipelni kell, ehhez pedig szükséges a kellő tartás.

GyT.:  Jelenleg doktorandusz hallgatóként írod disszertációdat a létfontosságú rendszerelemek hálózatalapú vizsgálatáról. Hogyan jött ez a téma? 

K.A.:  A Bonnyai Tündével való közös munka kapcsán ismerkedtem meg magával a témával, vagyis a létfontosságú rendszerelemekkel. Azonnal megfogott, hogy a számunkra alapvető rendszerek, szolgáltatások milyen könnyen kieshetnek az életünkből. Én jelenleg azzal foglalkozom, hogy míg azt jól tudjuk, ha áram nincs, akkor semmi nincs, de mi történik, ha a pénzügyi vagy a logisztikai szektor esik ki? Tehát ezeknek a rendszereknek, szektoroknak vizsgálom a kölcsönös függőségét. Már a diplomamunkám során is ezzel foglalkoztam, ebben még a korábbi témavezetőm, dr. Kiss Dávid is segített dr. Bányász Péter mellett. Közösen készítettünk egy hőtérképet és azt vizsgáltuk, hogy a létfontosságú rendszerek kiesésének vonatkozásában Magyarországon mely területek a legkritikusabbak. 

GyT.:  Tagja vagy a Magyar Hadtudományi Társaságnak is, itt hogyan és milyen területen tudod tapasztalataid, tudásod kamatoztatni? 

K.A.:  A társaság rendszeresen felkarolja a tehetségeket és olyan lehetőségeket biztosítanak, amelyeket egyszerű egyetemi hallgatóként nehezebben kaphatnánk meg, így járhattunk konferenciákra, versenyekre, amelyek sokat segítettek karrierünk beindításában. Idővel azt is el tudom képzelni, hogy addig-addig maradunk a társaságnál, amíg mi fogjuk mentorálni a fiatalabbakat.

GyT.:  Mivel ösztönöznéd a fiatal lányokat, hogy a kiberbiztonsági pályát válasszák? 

K.A.:  Nem kell megijedni attól, hogy ez egy kihívásokkal teli szakma, szorgalommal és érdeklődéssel le lehet győzni az akadályokat. És bár ez még egyelőre egy viszonylag férfias terület, ahol meg kell küzdeni a tiszteletért, cserébe viszont olyan feladatokon dolgozhatnak, ahol soha nem fognak unatkozni, egyáltalán nincs monoton munkavégzés. A kiberbiztonság területe  kiterjedt. Nemcsak a gép mögött lehet ülni, hanem lehet elméleti résszel, információbiztonsággal is foglalkozni vagy épp jogszabályokat implementálni. A munkámban a legjobb az, hogy fontosnak érzem magam - és valljuk be, ez általánosságban véve jóleső dolog az emberek életében. 

GyT.:  Melyek a hosszabb távú karrierterveid? 

K.A.: A MAVIR-nál el tudnám képzelni magam nagyon hosszú távon is, szeretem az állandóságot és jelenleg itt megkapom azt a megbecsülést, ami képes lekötni. A fő célom az életben, hogy szakmailag komolyan vegyenek. Többek között ezért csinálom a doktorit is. Ez hangot adhat nekem abban, amiben véleményem van. Hosszú távon igazi szakértővé szeretnék válni.