Az FMCG is kivette a maga részét a hullámvölgyekből az elmúlt három évben. Az ipari és a különböző piaci szegmensek keményen megküzdöttek azért, hogy a pandémia okozta szigorítások és a gazdaság lassulása mellett is talpon maradjanak annak ellenére, hogy a lezárások komoly fellendülést hoztak az e-kereskedelemnek. A világjárvány lecsengése után szinte közvetlenül kialakult háborús helyzet, az energiaválság, a globális infláció, az instabil ellátási láncok és a munkaerőhiány csak tovább mélyíti azt a gazdasági szakadékot, amelyből jelenleg a kis- és középvállalkozások, valamint az óriáscégek is egyszerre – és egymás hátán – próbálnak meg kijutni. Az már látszik, hogy a lehetséges kiutat a digitalizációban, az automatizálásban és a fenntartható növekedésben kell keresnünk. Ebben a cikkben ezt a három irányzatot és az FMCG-t érintő további kihívásokat is górcső alá vesszük.

Globális kitekintés 2023-ra

Az Economist Intelligence előrejelzése szerint 2023-ban 6,4 százalékos világszintű infláció és a kereslet csökkenése miatt a kiskereskedők profitja csökkenni fog. Nemcsak a logisztika- és a nyersanyag-, de az energia- és munkaerőköltségek is számottevően növekedni fognak. Ezt ellensúlyozva az automatizálási technológiák elterjedése lehetőséget kínál a munkabér-növekedés korlátozására, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatási arány valószínűleg nem tér vissza a 2019-es szintre. Az online eladások növekedése lassulni fog, de az online kiskereskedelem részesedése a globális kiskereskedelemben 14 százalékra emelkedik. 

E-commerce-trendek

Nem túlzás, mikor azt mondjuk: a koronavírus tízévnyi digitális szemléletváltást préselt bele mindössze pár hónapba globális léptékben. Több mint két évvel később ez a fejlődés bár lelassult, ugyanakkor kitörölhetetlen részévé vált a mindennapjainknak – a fogyasztók továbbra is szívesebben vásárolnak az otthonuk kényelméből. Ehhez azonban elengedhetetlen a zökkenőmentes vásárlói élmény, aminek alaptartozéka a gyors kiszállítás, az áru nyomon követése, a fizetési lehetőségek variálhatósága és a mindig elérhető ügyfélszolgálat. 
2022 eseményei azonban a hazai e-commerce-szektoron is rajta hagyták a nyomukat – derül ki a GKID és az Árukereső.hu átfogó kutatásából. A jelenlegi bizonytalan gazdasági kilátásoknak köszönhetően az idei év eredményei teljesen szembemennek az elmúlt két év online fellendülésével. A lakosság vásárlóereje jelentősen csökkent, eközben az energiaárak növekedése a szolgáltatókat is nagyon súlyosan érinti.

Adatterhes időket élünk

Az egyik top technológiai kihívás (ami nem csak az FMCG szektort érinti) a big data probléma. Elemzések szerint a ma generált adatrengeteg 85-95 százaléka nincs felhasználva semmire, ezzel szemben az adatok kinyerése és tárolása világszinten 3,3 ezermilliárd amerikai dollárt köt le. Továbbra is számos olyan vállalat létezik, amelynek nincs kidolgozott adatkezelési stratégiája, és ez nemcsak pénzügyi terhet jelent, hanem jelentős biztonsági kockázatot is. A megoldást olyan innovációk jelenthetik, mint a mesterséges intelligencia alkalmazása, amely képes szűrni az adatokat, és hasznos információra váltani azokat. Egy példa erre az ipar világából: a Bosch Rexroth fejlesztése, a CytroConnect Solutions egy olyan mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftver, mely képes matematikai modellt alkotni a vizsgált ipari gépből származó adatokból, ezzel akár hetekkel előre jelezve egy esetleges meghibásodást. Ez is egy a fenntartható innovációk közül, mert alkalmazásával kiszámíthatóbbá és költséghatékonyabbá válik a termelés.

Intralogisztika és automatizált gyárak

Az intralogisztika az elmúlt évtizedben szinte felrobbant: rohamléptekben fejlődik a technológia, és ma szinte minden vállalkozás szeretné automatizáltan, gazdaságosan és fenntarthatóan irányítani a belső anyag- és információáramlását. Egyre inkább követelménnyé válik, hogy az áruk és az alkatrészek a teljes értéklánc útja alatt (ami gyakran kontinenseken átívelő) visszakövethetők legyenek, így könnyebben azonosítva egy esetleges probléma forrását. A fogyasztói magatartás gyökeres átalakulásának köszönhetően a termékvariációk száma is rohamléptékben nő, miközben a termékek életútja rövidül. Ezek a körülmények minden eddiginél nagyobb rugalmasságot követelnek meg a gyártóktól, amihez a gyártási környezetet is hozzá kell igazítani. Komoly kihívás elé állítja a munkáltatókat az is, hogy egyre komplexebb és folyamatosan változó munkakörnyezetbe kell eredményesen integrálni a munkavállalókat.

Mindezen folyamatokból az következik, hogy a gyártók az automatizálás felé fordulnak inkább, aminek a határai napról napra tolódnak ki az innovációknak köszönhetően. Ma már olyan eszközök állnak a rendelkezésükre, mint a Smart Flex Effector, amely az eddig automatizálhatatlan feladatok gépesített végrehajtását is lehetővé teszi, azokét, amikre eddig csak az emberek voltak képesek. A kompenzációs modul ötvözi az emberi kéz finom mozgását a gépi precizitással, így a rendkívüli óvatosságot igénylő mozdulatokat is könnyedén végrehajtja újra és újra, hibátlanul.

Egy másik jellemző trend az AMR-ek, vagyis az önvezető járművek térhódítása a gyárakban. Csak a közép-európai régióban 2022-ben 52 százalékkal nőtt a mobil robotok értékesítése, ami jól mutatja, mekkora érdeklődés övezi a logisztikai folyamatok optimalizálását. A hatékony energia- és helykihasználás, a munkaerő tehermentesítése és a biztonságosabb munkakörnyezet mind a pozitív hatások között említhetők.

Fenntarthatóság az FMCG-ben

Becslések szerint 2050-re az óceánokban megtalálható műanyag súlya nagyobb lesz, mint az összes hal súlya. Mindenki látott már képeket a kisebb országnyi műanyagszigetekről, amelyek sodródnak a vízen, és ezek a csomagolóanyagok nagyrészt az FMCG-szektorból érkeznek. A megoldást az újrahasznosított és műanyagmentes csomagolóanyagok elterjedése jelentheti, azonban korántsem az egyetlen égető probléma, amivel az FMCG-vállalatoknak szembe kell nézniük. Tanulmányok szerint az FMCG-szektor üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint 80 százaléka az ellátási láncban keletkezik. Hogy elérjük a globális karbonsemlegességet 2050-re, radikális szemléletváltásra volna szükség, de ez ügyben már most is láthatunk biztató kezdeményezéseket. Egyre több vállalat veszi át a holisztikus megközelítést a fenntartható növekedés kapcsán, ahol a környezeti mellett olyan társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe vesznek, például: a mezőgazdasági cikkeket fenntartható módon, megfelelő vízfelhasználással és a termesztésnek megfelelő földterületen termesztették-e? Tisztességesen fizetik-e a munkásokat, és etikusan bánnak-e velük? 

Nemcsak morális felelősség, de gazdasági érdek is a szolgáltatók számára a fenntartható működés, hiszen a fogyasztók egyre tudatosabban választják a bizonyítottan fenntartható forrásból származó termékeket. A Kantar 19 országot és annak 80 000 fogyasztóját átfogó kutatása szerint a válaszadók 87,5 százalékának fontos, hogy a vásárolt termékeik csomagolása fenntartható legyen.

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin decemberi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.