Az Aston Egyetem kutatói egy új, úttörő fejlesztéssel olyan internetes adatátviteli sebességet értek el, amely 4,5 milliószor gyorsabb, mint az átlagos otthoni szélessávú internet. A példátlan sebesség a valaha feljegyzett leggyorsabb adatátvitel. A kutatók az első tesztek során másodpercenként 301 000 000 megabit sebességű adatátvitelt rögzítettek. Összehasonlításul: a brit otthoni, átlagos szélessávú sebesség mindössze 69,4 megabit volt másodpercenként 2023 szeptemberében.
Az optikai kábelek olyan huzalok vagy szálak, amelyeket üveg vagy műanyag anyagokból készítenek, és azokon belül fényhullámokat továbbítanak. Ezeket a kábeleket az információ (például hang, adat vagy kép) nagy sebességgel és nagy távolságokon át lehet továbbítani. Az optikai kábelek alapvetően két fő típusra oszthatók: egyenletes sűrűségű és gyűjtőlencsés optikai kábelekre. Ezek a kábelek szintén optikai szálakból állnak, azonban a szálaknál a fényt sok kicsi gyűjtőlencse segítségével továbbítják.
A kutatók úgy érték el a bravúrt, hogy olyan új hullámhosszsávokat nyitottak, amelyeket a normál optikai üvegszálas rendszerekben eddig még nem használtak adatátvitelre. Vagyis a kereskedelmi forgalomban kapható C- és L-sávok mellett két további spektrális sávot, az E- és S-sávot nyitottak. Ezekre a sávokra hagyományosan nincs szükség, mert a C- és L-sávok képesek a fogyasztói igények kielégítéséhez szükséges kapacitást biztosítani.
A kiemelkedő sebességet ezúttal optikai erősítők és optikai erősítéskiegyenlítők segítségével érték el, amelyek szintén új fejlesztések voltak. Az elmúlt években az Aston Egyetem olyan optikai erősítőket fejlesztett ki, amelyek az E-sávban működnek. Ez az elektromágneses spektrumban a C-sáv mellett helyezkedik el, de körülbelül háromszor szélesebb. Eddig senki sem volt képes az E-sáv csatornáit megfelelően, ellenőrzött módon használni. A megoldás óriási előnye, hogy nem kell újabb optikai szálat és kábelt telepíteni, mivel a rendszer a már kiépített szálhálózatot használja. Vagyis könnyen és költséghatékonyan telepíthető.
Forrás: Interesting Engineering
