hero
Kun Zsuzsi 2022. április 16. 09:06
Forradalmat élünk - Ez már az ipar 5.0?
Az ipari fejlődés üteme, ahogy a népességnövekedésé is, nagyobb sebességre kapcsolt az elmúlt években, és egy pillanatra sem látszik úgy, hogy bármi megállítaná. Ahogy az utóbbi évtizedekben az automatizálás és a digitalizáció teret nyert, átalakult a gyártás, elköltözött a felhőbe, és hirtelen több adattal dolgozunk, mint korábban bármikor.

Sokan pedig egy új ipari forradalom kibontakozásának tartják mindezt. Ám ennek most nem a gyártósorok állnak a fókuszában, sokkal inkább elvi átalakulásról beszélhetünk, legalábbis az Európai Bizottság definíciója szerint. 

A fejlődésnek ugyanis a profitmaximalizálás helyett értékorientálttá kell válnia, illetve társadalmi és környezeti szempontból is fenntarthatóvá.

Ezek az alapelvek, nem nehéz belátni, egybecsengenek mindazzal, amit az Európai Unió célul tűzött ki a következő évtizedekre. Mind a karbonsemlegesség elérése, mind pedig a társadalmi középosztály megerősítése kivitelezhetetlen az ipari szereplők aktív szerepvállalása nélkül. A munka jövőjéről pedig csak most kell elkezdenünk igazán gondolkodni.

Forrás: Adobe Stock.

Lehet, hogy az alapjövedelem lesz a valódi megoldás?

Az alanyi jogon folyósított járandóság megoldást kínálhat arra a problémára, ha a monoton és repetitív munkafolyamatokat tömegesen és globálisan automatizálják a vállalatok. Hiszen így nem maradnak meg azok a munkakörök, amelyek alacsony képzettség mellett is biztonsággal betölthetők. Az ezzel kapcsolatos bizonytalanság azonban teljesen kiszámíthatatlan: míg korábban a robotok megjelenésénél számítottunk a munkahelyek tömeges megszűnésére, mára olyan új feladatkörökben dolgoznak munkavállalók, amelyeket épp az automatizálás teremtett.

Ugyanakkor a gazdaság és a termelés átalakulása egyértelműen változtat a munka világán. Kreatív, képzettséget igénylő pozíciók várnak betöltésre, de a világ egy részén még mindig hatalmas a kereslet a betanított munkaerőre is. Ha a cégek a profitorientációt értékteremtési fókuszra cserélik, akkor mindez megváltozhat – legalább Európán belül vagy az európai vállalatok esetében. A szabályozótestületek nagyobb társadalmi felelősséget várnak el a foglalkoztatóktól, és a fejlett világ munkavállalói is hasonlóképp éreznek. 

Így egyre közelebbi állomásnak látszik a négy- és háromnapos munkahét vagy az alapjövedelem bevezetése. Ehhez viszont elengedhetetlen az ipar 4.0 által lefektetett termelési elvek adaptálása, illetve a metaversum (egy olyan 3D-s virtuális világokra épülő hálózat, amelyben a fókusz a társadalmi kapcsolatokra helyeződik) terjedése is. Utóbbi hasonlóan futurisztikusan hangzik, mint hangzott korábban a kiterjesztett és virtuális valóság elterjedése, ma pedig már mégis Hololensben dolgoznak a karbantartók.

Tehát az ipar 5.0 inkább egy kapcsolat

Nehéz lenne lépcsőfokokat leválasztani az ipar 4.0-ról, és az ipar 5.0 részévé tenni. Éppen ezért inkább egy, a társadalmat és az ipart összekötő kapocsként vagy szemléletmódként tekinthetünk az ipar 5.0-ra. Olyan működési filozófia ez, amelyben az emberközpontúság, a társadalmi- és környezeti fenntarthatóság, a körkörös gazdaság elve, illetve a metaversum kiépítése és használata egyszerre szerepel. Mindezeket pedig az ipar 4.0 által kiépített alapokon képzelhetjük el.

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin áprilisi lapszámában jelent meg.