A WIFO bécsi gazdaságkutató intézet április végi becslése szerint a múlt évi visszaesés ellenére a hazánk export-piacai sorában továbbra is kiemelkedő szerepet betöltő Ausztria gazdasági teljesítménye január és március között minimális mértékben, 0,2 százalékkal meghaladta a 2020 utolsó háromhavit.

Ami azért is figyelemre méltó, mert a „nagy szomszéd” Németországban a múlt év utolsó negyedévihez képest nem nőtt, hanem 1,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék mennyisége, nagyban hozzájárulva az Európai Unióban számított összességében 0,4, ezen belül az euró-övezetben 0,6 százalékra becsült csökkenéshez. Emellett azonban – és ez az érem másik oldala – az Eurostat első számítása szerint Litvánia (1,8 százalék), Svédország, (1,1 százalék), Belgium (0,6 százalék), Franciaország (0,4 százalék) és Finnország (0,3 százalék) első háromhavi fejlődési dinamikája meghaladta az osztrákot.

Az összességében pozitív irányú fejlődés tevékenységek szerinti alakulása hasonló a németországihoz: az ipari és építőipari tevékenység növekedése ellensúlyozza a COVID-19 megfékezésére bevezetett korlátozásokat különösen megszenvedő, jellemzően lakossági igényeket kielégítő szolgáltatók teljesítményének visszaesését.

Éves összehasonlításban a visszaesés mértéke 2,7 százalékos. (Emlékezetes, hogy 2020 első negyedéve volt az az időszak, melynek az utolsó heteiben Európában megjelentek a világjárvány első, a gazdasági tevékenységet fékező hatásai.)

A vállalatok derűlátóak, de…

Az első negyedév jónak aligha nevezhető gazdasági helyzete ellenére az osztrák vállalatok körében összességében javulni látszik a hangulat: a vállalatok megkérdezésén alapuló, az üzleti légkörre vonatkozó Wifo-index áprilisban egy év óta először volt pozitív. A felmérés során még a jelenlegi üzleti helyzetet illetően is optimistábbak a vállalatok korábban, s csak azokban az ágazatokban maradtak szkeptikusak, melyeket továbbra is súlyosan érintenek a korlátozások.

…a reálbérek ismét csökkennek

A válság azon lakossági rétegek felett sem működik el nyomtalanul, akik meg tudták tartani a munkahelyüket: A Wifo adatai szerint a bérek reálértéken számítva tavaly 0,8 százalékkal csökkentek. „Ez nem egyedülálló és sajnos nem is kivételes jelenség Ausztria számára”, idézi a Der Standard Christine Mayrbauert, az intézet szakértőjét, aki szerint 2010 óta öt olyan év is volt, amikor a bérek tényleges értéke nem növekedett, hanem csökkent. Fordulat 2021-ben sem várható, amikor a kutatók további 0,9 százalékos reálbércsökkenésre számítanak.

Az ipar nem csak a hozzáadott-érték előállításában, hanem a járvány leküzdésében is kiemelkedő szerepet játszik

Az osztrák kormánynak a koronajárvány megfékezését szolgáló intézkedéseiben kiemelt jelentőségű az a szempont, hogy az ipari tevékenység - és így a logisztikai láncok fenntartása és a munkavállalók mobilitása - a lehető legnagyobb mértékben akadálytalanul bonyolódjék, s ez regionálisan differenciáltan történjen.

A regionális differenciálás politikai stratégiájának célja, hogy a fertőzöttség különböző mértékeihez való rugalmas alkalmazkodás annak lehetővé tétele céljából, hogy a kevésbé fertőzött területeken a lehető legnagyobb szabadságot lehessen biztosítani.

A politika ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy továbbra is megfelelő mentességeket biztosítanak a korlátozó előírások alól a régiókon átívelően működő és nagyobb értékláncokba integrált vállalatok, a szállítmányozók és
vállalatcsoportokon belüli szállítók, valamint a regionálisan és esetenként a régiókon átívelően foglalkoztatott ipari munkavállalók számára, természetesen az összes szükséges elővigyázatossági intézkedés betartása mellett.

Az osztrák ipar egyre aktívabb szerepet játszik a világjárvány elleni küzdelemben: a vállalatok bevonása a nemzeti tesztelési stratégiába rendkívül sikeresnek bizonyult, és további biztonsági tényezővé vált. A gazdasági kamara értékelése szerint ezzel az osztrák ipari cégek nem csak saját alkalmazottai és ügyfelei biztonságához, hanem a világjárvány megfékezéséhez is nagyban hozzájárulnak.