Azt találták, hogy a vérsejtek az erek méretének változására reagálva megváltoztatják alakjukat, amivel energiát takarítottak meg. A sejtek kevésbé lettek rugalmasak és viszkózusabbak, ami a hideg körülményekhez történő fiziológiai alkalmazkodására utal. Az eritrociták szerkezeti átalakulásának köszönhetően a hibernáló denevérfajok belső hőmérséklete 37 Celsius-fokról 22 Celsius-fokra csökkent.

Az emberben is megtalálhatóak eritrociták, ám a kísérlet szerint a denevér eritrocitái a hőmérséklet 10 Celsius-fokra történő csökkenésével tovább folytatták az átalakulást, addig az emberi vérsejtek reakciója alacsonyabb hőmérsékleten megállt. Ez arra utal, hogy a denevérek olyan egyedi alkalmazkodással rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy ellenálljanak a szélsőséges hidegnek, és ezt a tulajdonságot ki lehetne használni az embernél is.

A tudósok szerint a vérsejtek mechanikai tulajdonságainak manipulálása az embereknél is lehetséges. A denevérek hibernációs képességeiből tanulva kikövezhetik az utat az emberek számára a hosszú távú űrutazáshoz. Noha a kutatók szerint az emberi hibernáció jelenleg még nem elérhető, az eredmények jelentős előrelépést jelentenek. Például optimalizálhatják a keringést műtéteknél vagy gyógyszerészeti célokra.

Forrás: Interesting Engineering

Borítókép: illusztráció, Adobe Stock