Az uniós bértranszparencia irányelv célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése a fizetési rendszerek átláthatóságának növelésével. A 2026. június 7-től kötelezően alkalmazandó irányelv előírja a nemek közötti bérkülönbségek rendszeres ellenőrzését és riportálását, illetve 5 százaléknál nagyobb, objektív szempontok mentén nem magyarázható eltérés esetén a szükséges intézkedések megtételét az egyenlő bérezés érdekében.

Forrás: GyártásTrend

A munkáltatóknak fel kell készülniük az előírásnak megfelelő bérriport elkészítésére, valamint a megfelelő bérstruktúra és a bérezéssel kapcsolatos információáramlás biztosítására. Ehhez objektív, nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló munkakör-értékelési rendszerre, a szintekhez kapcsolódó bérsávokra, az előírásnak megfelelő átlátható bérrendszerre és munkavállalói tájékoztatásra van szükség.

Jogszabályra várnak

Hazai iparvállalatok HR-vezetőivel, illetve munkajogászokkal beszélgetve az uniós bértranszparencia irányelv fogadtatása véleményesen vegyes a cégek körében. Sokan extra feladatként tekintenek rá, és attól tartanak, hogy folyamatosan sok adminisztratív terhet, archiválást, kommunikációt rakhat rájuk, akárcsak a GDPR-nak való megfelelés. A félelem másik oka, hogy feszes a munkaerőpiac, és félnek a nyilvánosságtól, nehogy versenyhátrányba kerüljenek a különböző bérszintek miatt. Ugyanakkor várják a hazai átültető jogszabályt, ennek hiányában nem igazán tudnak lépni.

A jogi átültetéssel szakértők szerint nagy meglepetésre nem kell számítani. Noha az irányelv alkalmazása rövidtávon alighanem okoz majd némi zavart a cégek életében, hosszú távon jól járhatnak vele. Ezért erre érdemes már most felkészülni, különösen a nagyvállalatoknak, mondta a GyártásTrendnek Dr. Gera Dániel ügyvéd, a nemzetközi Schönherr ügyvédi iroda magyarországi managing partnere. Szerinte a bértranszparenciát és az egyenlő munkáért egyenlő díjazást bevezető cégek hosszú távon egészségesebb vállalati kultúrát alakíthatnak ki, hatékonyabban toborozhatnak álláshirdetésekben és csomagajánlatokban, nőhet a dolgozói bizalom a cég iránt, illetve a vállalati kommunikáció egyik eszköze is lehet – összességében versenyelőnnyé válhat számukra a bértranszparencia.

Növekvő költségek

A cégek körében nem mindenki ennyire optimista. Jagudits Ákos, az osztrák gyökerű Astotec globális ipari és technológiai vállalat HR-igazgatója szerint „mindenki futni fog a magasabb bérek után, és dupla annyiba fog kerülni a megtartás menedzsmentköltsége”. Úgy vélte, az uniós irányelv a túlszabályozás tipikus példája, aminek mérhető kára és költsége lesz a vállalatok számára. Már csak azért is, mert megnehezíti az egyéni különbségek figyelembe vételét, a specifikumokat és a talent-klasszifikációt. Kritikaként említette, hogy Hollandia is bevezetési halasztást kér szabályozási hiányosságokra és pontatlanságokra hivatkozva. Szerinte a szervezeti kultúrának is árthat, mert szabályozási és üzemeltetési feszültséget gerjeszthet, végeredményben a munkavállalók kohézióját rombolhatja – mondta a szakember a GyártásTrendnek.

Köztes álláspontot képvisel Keresztes Péter, a magyar tulajdonban lévő Tutti Élelmiszeripari Kft. HR-területért is felelős gazdasági igazgatója. A vezető azt mondta lapunknak, hogy a direktíva alapértékével egyetértenek, az „egyenlő munkáért egyenlő díjazást” régóta alkalmazzák is. Noha a Tutti a 100-149 főt foglalkoztató kategóriába tartozik, így a közzétételi határidő csak 2031. június 7-től érvényes rájuk, ettől függetlenül a direktíva és az annak alapján meghozott magyar jogszabály előírásai már a kezdetektől vonatkozni fog a cégükre, mondta Keresztes, aki szerint rövidtávon biztosan növekedni fognak a cégek pluszköltségei. „Az álláshirdetésekben közétett bérminimum vagy bérsáv meg fogja mozgatni a munkavállalókat, így lesz majd pár hónap, talán egy év is, ami magasabb fluktuációval, és az ebből eredő pluszköltségekkel, járhat minden munkáltató számára” – összegzett.

Többek között ezekről a kérdésekről fogunk beszélgetni november 6-án az Ipari HR Konferencia egyik legizgalmasabb kerekasztalán, ahol négy kulcsszereplő osztja meg tapasztalatait a bértranszparencia cégekre gyakorolt hatásairól: