Az űrbéli adatközpontok létesítésében rejlő potenciált vizsgálja az Európai Unió. A digitális információ tárolásának és kezelésének környezeti lábnyoma világszinten hatalmasra növekedett, az államszövetség azonban abban bízik, hogy az erre szolgáló apparátusok Föld-körüli pályára állításával a probléma horderejét valamelyest csökkenteni lehet.

A Horizon Europe nevű kezdeményezés részét képező,  ASCEND nevű megvalósíthatósági tanulmányt a Thales Alenia Space vezeti.

A projekt elsősorban azt kívánja felmérni, hogy a napelemekkel táplált, alacsony Föld körüli pályára (LEO) állított adatközpontok működtetése mennyiben kivitelezhető, és ha az, milyen előnyökkel kecsegtet.

A Thales szerint a tanulmány egyik legfontosabb célja annak meghatározása lesz, hogy az ilyen infrastruktúrák gyártásából és elindításából származó szén-dioxid-kibocsátás a földi adatközpontok tevékenységéből származó emissziónál egyáltalán alacsonyabb lenne-e.

Jelenleg az ASCEND tanulmány finanszírozásához az unió 2 millió euróval járul hozzá.

Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre pusztán egy feltáró tanulmányról beszélünk, amelynek eredményei könnyen azt sugallhatják, hogy az űrbéli adatközpontok létesítése (egyelőre) több okból sem kivitelezhető. A telepítés és üzemeltetés költségei, valamint az energiahatékonyság mind olyan faktorok lesznek, amelyek segíteni fognak meghatározni, hogy az ilyen, keringő apparátusok ténylegesen környezetbarát rendszereknek tekinthetők-e.

(Forrás: HotHardware)

A borítókép forrása: Adobe Stock