A technológiai és autóipari szektor olyannyira összefonódott, hogy a legmerészebb járműfejlesztéseket már nem a detroiti autószalonon, hanem a CES-en (Consumer Electronics Show), a világ jelentősebb techshowján mutatják be.
Mostanra választhatunk azon gépjárművek közül, amelyek fejlett parkolási asszisztensei nem csupán segítenek, de be is parkolnak helyettünk, sőt, amikor végeztünk a dolgunkkal, értünk is jönnek. Az IKT szektorban történő rohamos fejlesztésnek köszönhetően megvalósult az autó és ember közötti interaktív kommunikáció.
Az emberekben megnövekedett az igény, hogy a motorizált rendszerek biztonságosabbak legyenek és legalább olyan szintű személyre szabott asszisztenciát és egyszerűséget kínáljanak, mint például az okostelefonok. A vásárlók elvárásai és a versenyhelyzetből eredő nyomás arra ösztönözte az autógyártókat, hogy még több intelligens eszközt építsenek gépjárműveikbe. A Chevy Volt majdnem 100 mikroprocesszort futtat, és nagyjából tízmillió sor kódot, ami az autó szoftverkódját magasabb szintre emeli, mint a Boing 787 Dreamlineré, vagy a jelenlegi harci repülőké. A gépjárműtervezés egyre inkább függ a szofisztikált elektromos rendszerektől, amelyek segítségével olyan technológiai megoldásokat tudnak létrehozni, amik intelligenssé teszik a közlekedési eszközöket.

Biztonság mindenek előtt
Több nagy trend figyelhető meg, főleg a felső-középkategóriás autók fejlesztése során, ahol az elsődleges célok között a biztonság és a gépjárművezető terheltségének a csökkentése szerepel. Ez utóbbira reflektálnak a gépjárművezetést támogató rendszerek - Advanced Driver Assistance Systems (ADAS) –, amelyek célja, hogy a vezetők terheltsége csökkenjen az autóvezetés során, így nagyobb biztonságban legyenek az utasokkal együtt. A koncepció, hogy olyan fejlett látórendszerrel vegyék körbe az autót, ami egy burkot képez az autó körül és megvédi az utasokat az esetleges járművezető hibák következményeitől. A vizuális információk feldolgozásával és felhasználásával a rendszerek támogatják a fedélzeti vezérlőt és olyan követési információkat osztanak meg, amelyek figyelmeztetnek a záróvonalra, sávelhagyásra, ütközés elkerülésére, vagy a vezető állapotára.
Fejlesztések a gazdaságosság égisze alatt
A minél kisebb fogyasztásra vonatkozó vásárlói igény motiválta a gyártókat arra, hogy sokkal hatékonyabb motorvezérlő rendszereket fejlesszenek. Ezek közül a legújabbak, amellett, hogy az elektronikus és hibrid gépjárművekben biztonsági felügyeletet végeznek, az akkumulátorokat szintén figyelik és a rendelkezésre álló energia alapján optimalizálják az üzemanyag/akkumulátor energia felhasználását. Ezeknek a vezérlőrendszereknek nagy kihívást jelent, hogy a hajtáslánc teljesítményét és az üzemanyag/energiacellák optimális működését megvalósítsák. Az innovatív vezérlőrendszerek összehangolják a szenzorokból érkező valósidejű információkat a hajtáslánc teljesítményéről, üzemanyag- és energia cellák mérési információival, ez biztosítja a motornak a kiegyensúlyozott teljesítményt és hatékonyságot.
Szórakozás, kényelem
A gépjármű kiegészítőket gyártóknak folyamatosan figyelembe kell venniük a fogyasztók igényeit a kibővített információátadó és szórakoztató rendszerek területén. Számos gépjármű kínál érintőkijelzős konzolokat, karfákat, vagy a hátsó kilátást kibővítő LCD-kijelzőket. Az érintőképernyők megjelenésével a gyártók az utazók számára okostelefon-szerű grafikus felületeket kínálnak és számos kiegészítő telefonos applikáció beszerzésére is lehetőséget adnak.
Autózás, nem vezetés
Az előzőekből kitűnik, hogy egyre több olyan alkalmazás, felület és lehetőség van az autókban, ami a vezetéssel nem összeegyeztethető cselekedetekre sarkall – de már nem sokáig kell mi magunknak vezetnünk. A legtöbb figyelmet kapott autóipari fejlesztések egyértelműen az önvezető autókra irányulnak, amiknek kifejlesztését elsősorban a biztonság iránti vágy, csak másodsorban a kényelem ösztökélte. 76 GHz-es hullám-radar és kamera, 360°-ot letapogató szenzorok, többszörös lézersugaras szkenner, trifokális kamera, nagy hatótávolságú radar és ultrahangos érzékelők - csak néhány a Volvo 2016-ban piacra kerülő XC90-es fejlesztéseiből, amelyek lehetővé teszik az auto pilot, vagyis önvezető módot. Míg a hagyományos autóipari cégek (BMW, Daimler, Honda, Volvo) a már meglévő konstrukciókat igyekeznek kiegészíteni olyan eszközökkel, amelyek félig-meddig átveszik a vezető szerepét, a legnagyobb IT cégek, mint a Google, az Uber és az Apple, már csak önvezető autókban gondolkodnak. Ehhez még számos technológiai problémát meg kell oldani: javítani kell az önvezető autók érzékelési kapacitását és az önálló helyzetértelmezési képességeit, hogy ne adjanak fals előrejelzéseket arról, mit fog tenni a közlekedés közben az adott közlekedési események hatására.
Merészebb előrejelzések szerint 2017-re, pesszimistább vélekedések szerint 5 éven belül megjelenhetnek az autonóm gépjárművek a közutakon. Hogy mindez mikor következik be, az inkább múlik a jogi szabályozáson, mint technika és a gépjárműipar fejlettségén, hiszen minden adott ahhoz, hogy a közlekedési baleseteket 90%-ban okozó hibás láncszemet – az embert – kivegyük a közlekedés gépezetéből.