„Egy csipesszel megfogható áramkört képzeljünk el: míg egy atommagban van 10-100 elektron, egy ilyenben értelemszerűen sok nagyságrenddel több” – mondta a bme.hu kérdésére Makk Péter egyetemi docens, a Fizika Tanszék vezetője.

 „Az alagúteffektus lényege, hogy bizonyos körülmények között az elektronok képesek áthaladni két fémlemez közötti szigetelő rétegen. 

A friss Nobel-díjasok által vizsgált rendszerben a szigetelő két oldalán szupravezető fémek találhatók, és az így létrejött úgynevezett Josephson-átmeneten úgy tudnak elektronpárok átalagutazni, hogy az átfolyó áramhoz nem kapcsolódik feszültségesés. A kísérletükben bizonyították, hogy jól meghatározott frekvenciával besugározva az áramkört, gerjesztéseket tudnak létrehozni a kvantált energiaszintek között, és ezt az átmeneten való feszültség megjelenése mutatja meg” – magyarázta Makk Péter

Devoret-nak egyébként volt már magyar kutatótársa: a BME-n végzett és itt is doktorált, jelenleg a finn tulajdonú IQM nevű cégnél dolgozó Geresdi Attilával közösen jegyzi ezt a publikációt.

Pont az idén ünnepeljük a kvantumelmélet 100. születésnapját, a BME szervezésében pedig épp nemrég volt egy konferencia, ahol a kvantumtechnológia szakértői gyűlek össze.

További részletek a bme.hu-n megjelent cikkben olvashatók.

Forrás: BME