Sejtjeink tele vannak bonyolult molekuláris motorokkal, Feringa pedig olyan apró, a méter néhány milliárdod részénél nem nagyobb gépeket akart létrehozni, amelyek képesek folyamatosan egy irányba mozogni. Feringa az 1990-es évek végén olyan molekulákkal kezdett el foglalkozni, amelyek fény hatására egyik formából a másikba tudnak váltani. Később felfedezte, hogy egy ilyen szintetikus molekuláris kapcsoló fény (és hő) hatására egy irányba forog, azaz egyirányú forgómotorként viselkedik. Ezek a molekuláris motorok és kapcsolók reverzibilis módon változtatják alakjukat, így alkalmasak dinamikus molekuláris rendszerek létrehozására. Ezt használta ki Feringa, amikor munkatársaival különböző színű fényekkel működtetett molekuláris motorokat és kapcsolókat szintetizált, létrehozva így ikonikus konstrukcióját, a molekuláris nanoautót. Ám ez az autó ma még csak -269 Celsiuson és ultranagy vákuumban képes működni, és akkor is csak egy speciálisan kialakított "úton". A máris komoly szakmai eredményt további fejlesztések kísérik.
A Nobel-díjas holland vegyész részvételével május 16-án 10:00 órakor a BME-n (Budapest, Műegyetem rakpart 3–9., K épület, Díszterem) kerekasztal-beszélgetést rendeznek „A molekuláris gépek robaja” címmel; az esemény regisztrációköteles.
Bernard L. Feringa aznap 16:15-től az ELTE Természettudományi Kar dísztermében tart előadást "The art of building small – from molecular switches to motors" címmel, a részvétel itt is regisztrációhoz kötött.
Forrás: ELTE
Borítókép: Nobel Media AB. Photo: A. Mahmoud
