A kvantum-számítástechnika egyik ágát köszönhetjük az idei fizikai Nobel-díjasoknak
Egy brit, egy francia és egy amerikai tudós, John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis kapta az idei fizikai Nobel-díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért. A három kutató létrehozott egy szupravezető áramkört és kvantummechanikai effektusokat figyelt meg benne, ezzel igazolva, hogy a kvantumjelenségek nemcsak atomokban működnek, vagyis a kvantált energiaszintek nagyobb léptékű rendszerekben is megjelennek.
Kvantumnavigáció válthatja a GPS-t
Az ausztrál Q-CTRL bejelentette a kereskedelmi szempontból is életképes kvantumnavigációs rendszerének kifejlesztését. A technológiának nem lesz szükségük műholdra, és így leválthatja a könnyen lehallgatható, zavarható, globális műholdas helymeghatározást (GPS). Katonai fejlesztések már több éve dolgoznak a megoldáson, a mostani bejelentés újdonsága, hogy megnyithatja az utat a kereskedelmi forgalomba kerüléséhez.
Már készül a világ legnagyobb AI-szuperszámítógépe
Az NVIDIA, az Oracle és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) összefogtak, hogy megépítsék Amerika legnagyobb mesterséges intelligencia szuperszámítógépét, míg az NVQLink és a Palantir bővíti annak hatókörét. A rendszer óriási előrelépést hozhat az innovációban a klímatudománytól a nemzetbiztonságig terjedő területeken.
Magyar kutatók áttörése az AI-látásban
Nemcsak az agyműködés modellezésében jelent előrelépést, hanem a gépi látási rendszereket is megbízhatóbbá és pontosabbá teheti az az újfajta, AI-alapú látórendszer-modell, amelyet a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói írtak le. Eredményeiket a Nature Communications folyóiratban tették közzé.
Beszkenneltek százezer embert a mesterséges intelligenciának
Borítókép: Adobe Stock /ChatGPT
