A kínai Sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatói egy új hidrogélt fejlesztettek ki, amely javítja a levegőből történő vízgyűjtést. A vízgyűjtő napenergiával működik, és könnyen bevethető a vízhiányos területeken.
A Föld vízkészletének mindössze 0,5 százaléka áll rendelkezésre édesvízként. A változó éghajlat és a növekvő környezetszennyezés miatt a tiszta ivóvízhez való hozzáférés világszerte sok ember számára nehézséget okoz. Az ENSZ becslései szerint évente 3,5 millió ember hal meg vízzel kapcsolatos betegségek miatt, míg 2,2 milliárd ember él vízhiányos országokban. Ilyen körülmények között óriási jelentősége van bármely megbízható technológiának, amely könnyen hozzáférhetővé teszi a vizet.
Noha a sótalanító üzemek hatékonyan nyerik ki az édesvizet a tengerből, csak a partközeli területeken megvalósíthatók. A távoli szárazföldön, ahol akut vízhiány van, az egyetlen édesvízforrás a levegőben lévő pára. A kutatók főként ennek kutatására koncentrálnak: több projekt használ higroszkópos gélt, amely képes a levegőből a nedvességet kivonni, majd összegyűjteni. A higroszkópos gél nagy mennyiségű sót tartalmaz, hogy növelje vízfelvevő képességét, ami azonban problémát is jelent, mivel a magasabb sótartalom csökkenti a gél duzzadóképességét, ezáltal csökken a vízfelvétel.
A Sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatói ezúttal növényi származékok felhasználásával szintetizálták higroszkópos gélüket. A higroszkópos sókkal együtt használva a gél 1 kilogrammos száraz állapotában 1,18 kilogramm vizet volt képes elnyelni száraz környezetben, és akár 6,4 kilogramm vizet nedves környezetben. A gélt nemcsak olcsón lehet szintetizálni, de előállítása is könnyen méretezhető.
A kutatók tesztelték a deszorpciós és kondenzációs kamrák prototípusát is. A kondenzációs kamrában egy turbóventilátor használatával a víz visszanyerése 90 százalékra nőtt. A berendezés a reggeli órákban, amikor a nap gyenge volt, ugyanolyan jól működött, és napközben egyszerre tudta elősegíteni az abszorpciót és a deszorpciót. A tudósok szerint a higroszkópos anyagot a száraz területeken történő víztermelés mellett párátlanítási célokra, a mezőgazdaságban történő öntözésre, valamint elektronikus eszközök hőkezelésére is fel lehet használni.
Forrás: Interesting Engineering
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
