Becsült olvasási idő: 1 perc
Viszlát, rozsda!
Az emberi bőr különlegessége, hogy az apró sérülések, vágások gyorsan begyógyulnak, és néhány nap elteltével már nyoma sem marad a hegnek. A fémek esetében azonban már más a helyzet: ha megsérül a korróziótól védő galvanizált réteg, szabad az út a „rozsda” előtt.

 
 
A mérnökök régi álma, hogy a bőr regenerációs képességéből kiindulva „öngyógyító felületeket” hozzanak létre. A német Fraunhofer Társaság Gyártási és Automatizálási Intézetének (IPA) a Duisburg-Essen Egyetem kutatóival összefogva most sikerült a „csoda”. A Volkswagen Alapítvány támogatásával folytatott projektben a kutatók olyan galvanizált réteget állítottak elő, amely nanométer nagyságú kapszulákat tartalmaz. A felület sérülése esetén ezek – az egyenletesen szétszórt – kapszulák folyadékot bocsátanak ki, és helyreállítják a hibát.

A felület sérülésekor a pirulák szétrobbannak, a folyadék szétterjed és védelmet nyújt a korrózió ellen. Mindeddig a kapszulák – 10 és 15 mikrométeres – mérete miatt ezt nem sikerült megvalósítani, ugyanis a mintegy 20 mikrométer vastagságú felülethez túl nagynak bizonyultak, és megváltoztatták a felület mechanikai tulajdonságait.


rozsda kapszula

„A kihívás abban rejlik, hogy ne sérüljenek meg a kapszulák, amikor az anyagot galvanizálják. Burkolatuk vékony és érzékeny, amit könnyedén szétroncsolhatnak a galvanizálásnál használt kémiailag agresszív elektrolitok” – mondta dr. Martin Metzner, az IPA vezető munkatársa. A kutatóknak az említett ok miatt kellett megtalálniuk azokat a kapszulaburkolatokat, amelyek kompatibilisek az alkalmazott elektrolitfajtákkal. Kifejlesztették az első réz, nikkel és cink bevonatú kapszulát, azt azonban még nem sikerült elérni, hogy teljes felületeket is be lehessen vonni az új technológiával. Szakértők szerint erre még mintegy néhány évet várni kell. A kutatócsoport jelenleg egy komplexebb rendszer, többek között különböző, egymással reakcióba lépő tölteteket magában rejtő (kétkomponensű) kapszulák létrehozásán dolgozik.