Becsült olvasási idő: 2 perc
Versenybe száll az első 100 qubites kvantumszámítógép

Az IBM legújabb kvantumchipje, amelyet november 15-én mutattak be, egyfajta mérföldkő az informatikában: 127 kvantumbitet (qubit) tartalmaz, így az első 100 qubit teljesítményt meghaladó eszköz is egyben.

Az „Eagle” chip azonban csupán egy mérföldkő az IBM azon célkitűzése felé vezető úton, hogy jövőre egy 433 qubites kvantumprocesszort hozzon létre, amelyet 2023-ig egy 1121 kubites, Condor névre keresztelt processzor követ - mondja Jerry Chow, az IBM kísérleti kvantumszámítási csoportjának vezetője a new yorki Thomas J. Watson Kutatóközpontban.

Más cégeknek – mind a hatalmas vállalatoknak, mint amilyen a Google, mind fiatal start-upoknak – hasonlóan ambiciózus terveik vannak. Végső soron az a céljuk, hogy a kvantumszámítógépek képesek legyenek még a legkorszerűbb szuperszámítógépeket is meghaladó feladatok elvégzésére is.

Forrás: Nature

Kvantumelőny

A kvantumfizika törvényeinek kihasználásával a bináris információ feldolgozására az olyan kvantumszámítási áramkörök, mint az Eagle chip, már képesek szuperszámítógépeket is meghaladó számításokat végezni. Ilyen „kvantumelőnynek” nevezett sikerekről a Google már 2019-ben beszámolt. Ezt többek közt 2020-ban, majd idén a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem (USTC) hefei kutatócsoportja követte saját optikai és szupravezető qubites sikereivel.

„Azonban még egyetlen kísérlet sem mutatott kvantumelőnyt gyakorlati feladatok terén" - mondja Chao-Yang Lu fizikus, aki az USTC erőfeszítéseinek egyik vezetője. Valós problémák megoldásához, például gyógyszermolekulák vagy anyagok kvantumkémiával történő szimulálásához nagyobb, erősebb kvantumszámítógépekre lesz szükség.

Andrew Dzurak, az ausztráliai Új-Dél-Wales Egyetem kvantummérnöke úgy véli, hogy az 1000 qubites chipekkel, például az IBM által tervezett Condorral, a technológia elkezdhet a gyakorlatban is hódítani.

„Reményeink szerint az ezermillió-qubites tartományban kvantumszámítógépekkel már néhány hasznos, sőt kereskedelmileg értékes probléma is megoldhatóvá válik” – mondja Dzurak.

Sok kutató úgy véli, hogy a kvantumszámítógépek első valós alkalmazásai valószínűleg viszonylag speciális területekre, például molekulák és anyagok szimulációjára, gépi tanulásra és optimalizálási problémákra vonatkoznak majd az ipar számos ágazatában – illetve a pénzügyek világában.

„Arra számítunk, hogy a teljesítmény terén fokozatos javulást fogunk tapasztalni, nem pedig hirtelen előrelépést” – mondja John Preskill, kvantuminformációs teoretikus, a pasadenai California Institute of Technology munkatársa. "Valószínűleg eltart még egy darabig, míg valóban hasznos alkalmazásokat futtathatunk."