A Tokiói Egyetem szakértői ultravékony és különösen rugalmas védőréteget állítottak elő. Ez a rendkívül egyedülálló eszköz „levegőálló, szerves fénykibocsátó dióda (OLED) kijelzőt hozott létre", amelynek segítségével a vér oxigén- és cukorszintjét, illetve a pulzusszámot is folyamatosan szemmel tartó „e-bőr” előállítására nyílik lehetőség. A funkcionális e-bőrnek mindenképpen vékonynak és simulékonynak kell lennie, hogy minél kisebb nyomást gyakoroljon az általa lefedett területre.

A legtöbb üvegből vagy műanyagból készített változat rugalmassága korlátozott, szerves társaik pedig nem rendelkeznek kellő stabilitással ahhoz, hogy a levegőben is kitartsanak.

A tokiói csapat nemrég létrehozott egy kevesebb, mint két mikrométer vastag, kiváló minőségű védőfóliát. Ez a réteg ultravékony, rendkívül rugalmas és nagy teljesítményű, hordozható e-bőr kialakítását tette lehetővé. A mesterséges kültakarót szervetlen szilícium-oxinitrid és szerves perilén váltakozó rétegei alkotják. A fólia védőrétegként működik, amely gátolja az oxigén és a vízgőz kiáramlását a levegőbe; ez több nappal meghosszabbíthatja az eszköz élettartamát.

Mindez nagy előrelépést jelent a korábbi projektek rövid életű prototípusaihoz képest.

A csapat emellett átlátszó indium ón-oxid (ITO) elektródákat használt, hogy a bőrhöz tapadáshoz kellően vékony, valamint a súrlódásoknak és a megfeszüléseknek ellenálló polimer fénykibocsátó diódákat (PLED), továbbá szerves fotodetektorokat (OPD) hozhasson létre.

„A mobiltelefonok megváltoztatták a kommunikációnkat – mondta Takao Someya, a Tokiói Egyetem professzora és a fejlesztést taglaló tanulmány vezető szerzője.  – Bár ezek a kommunikációs eszközök egyre kisebbek, ám még mindig különálló szerkezetek, amelyeket magunkkal kell hordoznunk.”

„Vajon milyen lenne a világ, ha léteznének olyan kijelzők, amelyeket a testünkre tapaszthatnánk, és így ki tudnák mutatni az érzelmeinket, a ránk nehezedő stressz szintjét, vagy akár a közérzetünket?" – tette hozzá.

 „Amellett, hogy nem kell mindenkor magunkkal cipelni egy készüléket, [a fejlesztés] a körülöttünk lévőkkel javíthatja a kapcsolatteremtés minőségét, és teljesen új távlatokat nyithat meg a kommunikációban.”

Az értekezés 2016. április 15-én a Science Advances szakfolyóirat hasábjain látta meg a napvilágot.