Nehéz év volt 2024 a gépiparnak (is), és a jelenlegi technológiai kihívások, a gazdasági, geopolitikai tényezők és a globális trendek sem könnyítik meg egyértelműen szerepvállalásukat a nemzetközi piacon. Körképünkben igyekeztünk felmérni, hogy látják a piaci szereplők a gépipar helyzetét, amiből a kihívások mellett az optimizmus is kirajzolódott. 

Fejlesztési irányok: automatizálás, digitalizáció és AI

A technológiai fejlesztésekkel kapcsolatban a megkérdezett gépgyártó cégek vezetői egyöntetűen az automatizálást, a szoftveres fejlesztéseket és az új technológiák integrációját tartják a legfontosabbnak, ugyanakkor árnyalatnyi különbségek is megmutatkoznak a fókuszpontjaikban. Mindhárom szakember egyetért abban, hogy a jövő a digitalizált, automatizált, intelligens rendszereké, ám míg a nagyobb volumenű gyártók a rendszer-integráció és szoftveres megoldások felől közelítenek, addig az egyedi gépgyártásban inkább a konkrét vevői igényekhez igazított, célzott automatizálás kerül előtérbe. A fenntarthatóságot főként Török László, a Mazak CEO-ja emeli ki markánsan mint új szempontot, míg a többiek inkább közvetett módon utalnak rá. 

A digitalizáció és az AI szerepével kapcsolatban a gépgyártók vezetői egyetértenek abban, hogy a digitalizáció és a mesterségesintelligencia (AI) alapvetően formálja át az iparágat, azonban alkalmazásuk mélysége és tempója eltér a különböző szegmensekben. Míg a Mazak és a Trumpf világosan a jövő meghatározó technológiájaként kezeli az AI-t – utóbbi már „gépi döntéstámogatással és autonóm asszisztensmegoldásokkal” is dolgozik –, addig az egyedi gépgyártásban az AI jelenleg inkább kísérleti jelleggel van jelen, és a digitalizáció elsősorban adatkezelési szinten valósul meg. Itt tehát nemcsak technológiai, de piaci különbségek is befolyásolják az új technológiák alkalmazását.

Török László a Mazak részéről kiemelte, hogy a fejlesztések középpontjában ma már nem csupán a vezérlőegységek digitalizációja áll, az AI „a felhalmozott programozási tapasztalatból származó megmunkálási szakértelmet” is képes hasznosítani. A SmoothAI vezérlőrendszer például egy 3D-modell alapján automatikusan elkészíti a megmunkálási programot, miközben „rezgéscsillapításban, hőkompenzációban és a munkára fordított erőforrások optimalizálásában” is segít. A rendszer akár árajánlatot is képes készíteni, figyelembe véve a szükséges anyagokat, ciklusidőt és energiafelhasználást is.

A Trumpf esetében Major Tamás stratégiai jelentőségűnek tartja az AI-t: „belátható időn belül a Trumpf az AI-megoldások vezető felhasználója és vezető megoldásszállítója szeretne lenni”. A Trumpf jelenlegi fejlesztése például az önállóan válogató SortMaster Vision robot vagy a vágási paramétereket automatikusan optimalizáló asszisztens. Emellett hangsúlyt helyeznek a meglévő gépek utólagos digitalizálására is, ami hosszabb életciklust és jobb megtérülést biztosíthat a korábban vásárolt berendezések esetén.
Dr. Jankovits Richárd elmondta, hogy ők is alkalmaztak már AI-t, de ez „még nem vált általános igénnyé az egyedi gépgyártásban”. A digitalizáció azonban – különösen az adatok rendszerezése és továbbítása – már szinte minden projektjükben „fontos vevői elvárás”.

Új ügyféligények, változó válaszok

A gépgyártásban működő cégek vezetői mindannyian egyetértettek abban, hogy átrendeződés figyelhető meg a piaci igényekben, az ügyfelek a komplex, integrált megoldások iránt érdeklődnek. Mindamellett az autóipar lassulása is új kihívások elé állítja a cégvezetőket. Török László szerint az ügyfelek egyre inkább a saját gyártási folyamataikra koncentrálnak, a technológiai fejlesztéseket és bevezetéseket pedig külső partnerekre bízzák. Major Tamás egy másik aspektusra helyezi a hangsúlyt: „az automatizált rendszerek használata miatt a gépek meghibásodása ma már sokkal nagyobb fennakadást okoz, mint korábban”. Ezért a Trumpf jelentős fejlesztéseket hajtott végre távdiagnosztikai szolgáltatásaiban, ám a digitalizációs fejlesztéseknek köszönhetően „a bejelentett szervizesemények több mint felét íróasztal mellől is meg tudjuk oldani”. Ez a szemléletváltás az iparág szolgáltatáscentrikusabbá válását is jelzi.

Nyitás más iparágak felé

Az autóipar lassulásának hatására a Mazaknál új szektorok felé nyitnak: a repülőgépipar, a hadipar és az orvostechnikaieszköz-gyártás is megjelent az ügyfélkör között, míg a Jankovits Engineering is már évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz az üzletfejlesztés területén, így a gépjárműipari projektek csökkenését ellensúlyozni tudták a repülőgépiparból, vasútiparból és energetikai iparból származó megbízásokból. 

A Trumpf ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a BMW és a Mercedes beruházásai számukra kompenzálták az autóipari megrendelések visszaesését. Ugyanakkor látszik – emelte ki Major Tamás –, hogy a célgépgyártók és integrátorok „megrendeléshiánnyal küzdenek”, és ez a probléma „teljesen általános a magyarországi feldolgozóiparban. A szakember szerint ugyanis a magyarországi feldolgozóipari kkv-k hatékonysága és versenyképessége rosszabb, mint régiós versenytársaiké, ami súlyosan érinti szerepvállalásukat a kulcspiacokon.

Növekvő keleti jelenlét

A cégvezetők szerint a távol-keleti, leginkább kínai cégek jelenléte egyre inkább érzékelhető a magyar iparban, de annak mértéke és hatása eltérően csapódik le az egyes szektorokban és vállalatméretekben. A kihívások közé tartozik az árverseny, a kulturális különbségek és a geopolitikai kockázatok, míg a lehetőségek a beszállítói pozíciók elnyerésében, illetve a globális ellátási láncok átrendeződésében rejlenek. Török László a lehetőségek felől közelítette meg a kérdést, szerinte a keleti cégek magyarországi jelenléte egyelőre szűk területre koncentrálódik, főként az elektromosjármű-gyártás és alkatrészei köré, és bár a beszállítói láncok lokalizációja egyelőre nem tömeges, hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a globális szereplők egyre inkább saját térségeikben fogják megszervezni a gyártást – ez pedig lehetőséget jelenthet a technológiai beszállítók számára.

Major Tamás egyetért abban, hogy jelen van az olcsó távol-keleti konkurencia, de szerinte ez még nem jelent fenyegető méretű problémát. Ugyanakkor úgy látja, hogy a geopolitikai folyamatok – például az amerikai vámintézkedések – jelentős piaci átrendeződéshez vezethetnek. Egy érdekes, háromszintű iparági szegmentációt is vázolt, szerinte lesznek olyan olcsó bérgyártó cégek, amelyek kompromisszumot kötnek a gyártott alkatrészek minőségében, és az alacsony árral szeretnének majd piaci részesedést szerezni. Ezek a cégek az olcsó kínai gyártóeszközöket fogják előnyben részesíteni. 

Lesznek a megfelelő hazai és nyugat-európai vevőkörrel rendelkező kisebb kkv-k, amelyek már most élvezik a modern gyártóeszközök előnyeit, és tisztában vannak azzal, hogy a piacaikat csak úgy tudják megtartani, ha kis lépésekkel ugyan, de haladnak előre a fejlesztésekben. Illetve lesznek a nagy hozzáadott értékű termékeket gyártó közepes és nagy kkv-k, amelyek a közeljövőben még többet fognak beruházni automatizált és ipar 4.0-s megoldásokba.

Dr. Jankovits Richárd rámutatott, hogy a keleti gyártók megjelenése a hazai piacon markáns, és „nem egyszerű beszállítóvá válni ezeknél a cégeknél – a kulturális különbségek megnehezítik a kooperációt”. Ennek ellenére bizakodó abban a tekintetben, hogy cégük már több sikeres referenciával rendelkezik távol-keleti hátterű vállalatoknál, és bízik abban, hogy ezen üzleti kapcsolatok tovább fognak bővülni.

Lassuló német gazdaság, új lehetőségek

A német gazdaság, különösen az ipar és azon belül az autóipar megtorpanása közvetetten, de érezhetően hat a magyar ipari szereplőkre is. A megszólalók ugyanakkor nemcsak a problémát, de a lehetőséget is látják a változásban. 

Major Tamás elmondta, a német gazdaság állapotát a magyar vevőkön keresztül érzékelik, és látják az átrendeződést. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy 2025 elején a német cégek egyre több gyártást visznek Csehországba – részben a Távol-Keletről visszahozva –, ami szerinte a földrajzi közelség miatt előbb-utóbb Magyarországra is hatással lesz. Major szerint: „minden híreszteléssel ellentétben Németország hatalmas műszaki tudással, háttérrel és nem utolsósorban tőkével rendelkezik ahhoz, hogy a kialakulóban lévő új világrendben is megtalálja vezető szerepét.” Összességében a német ipar visszaesése valóban kihívás a cégek számára, ám a válaszokból jól körvonalazódott, hogy az alkalmazkodni képes, minőségre törekvő és technológiai fejlődésbe invesztáló cégek számára ez az időszak akár új lehetőségeket is hozhat.

Borítókép forrása: Unsplash/Ant Rozetsky