Alagútépítési projekt kapcsán ismerték fel hazai mérnökök, hogy hiányzik egy olyan platform, amely megoldást kínál a több forrásból származó adatok kezelésére. Sándor Csaba és Berényi Attila 2022-ben hozta létre vállalkozását a SURVIOT Monitoringot, mely intelligens mozgás- és deformáció figyelési megoldásokat kínál az infrastuktúra projektek számára, mint például az alagút-, híd-, vagy gátépítés és fenntartás. A platform biztosítja az automatizált adatgyűjtést, feldolgozást, elemzést, jelentéskészítést és riasztást. 

Problémából megoldás

„A SURVIOT gondolata még 2019-ben kezdett el formálódni, amikor az M85 gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó alagút építési munkálatai során mérnök társaimmal együtt felismertük, hogy vannak olyan kiaknázatlan, és a projektek biztonságát támogató lehetőségek, melyekhez a szakértelem és tudás már létezik. Ekkor kezdtünk el beszélgetni arról, mi szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon egy olyan adatplatform, ami alkalmas, különböző forrásból származó mérési eredmények és más adatok kezelésére.” – mondja Sándor Csaba a SURVIOT ügyvezetője és társalapítója.

Az akkor már évek óta közös, térinformatikai vállalkozásban dolgozó szakemberek az alagútépítési projekt során rájöttek arra, hogy egyedi kombinációban rendelkeznek szoftverfejlesztési, építőmérnöki és projektmenedzsment tapasztalatokkal, amivel hatékonyan tudnak segíteni az infrastruktúra projektek során. Az alapítói tudás a hardverfejlesztés és szenzorintegráció terén kiegészült külső szakemberek tapasztalatával, akik azóta már szintén SURVIOT csapattagok.

„Szerencsés helyzetben voltunk, hiszen egy folyamatban lévő projektben felmerülő problémára kellett megoldást találnunk, a megrendelő pedig maximális bizalommal fordult felénk, a már meglévő, jó munkakapcsolat miatt.

Az első lépés az volt, hogy automatizálni kellett a geodéziai mérőállomások által gyűjtött adatok feldolgozását, és az eredményeket megjeleníteni a felhasználók számára. Ez a geodéziai vizsgálat az alagút kibányászásával volt kapcsolatos; a földtömeg mozgását - úgynevezett konszolidációját - mértük meg.” – avat be a szakember abba, minek mentén született meg a vállalkozás.

Élettartam meghosszabbítás, tervezhető javítás

Bár hazai megbízással indult a történet, a vállalkozás számára jelentős lehetőségeket kínál a nemzetközi piac; csak Európában hozzávetőleg – beleértve a közúti, a vasúti, a gyalogos és a kerékpáros infrastruktúra elemeket – több, mint 15, 000 híd és alagút üzemel.

„Jelenleg az EU szakmai berkeiben az infrastruktúraelemek élettartamának meghosszabbítása fontos téma, hiszen ezek Európa-szerte tervezett életciklusuk végéhez közelednek és sokan dolgoznak azon, hogy meghosszabbítsák ezt, illetve tervezhetővé tegyék a javításokat. Amennyiben ez megvalósul, úgy két pozitív hatással számolhatunk. Az egyik környezetvédelmi, hiszen fontos, hogy minél kevesebb széndioxid kerüljön a légkörbe az infrastruktúraelemek élettartama alatt az alapanyaggyártástól az építésen át a lebontásig. Ez úgy érhető el, hogy kevesebbet kell teljesen lecserélni, vagy nagymértékben újjáépíteni. A másik a költségmegtakarítás, mivel ezek a beavatkozások rendkívül nagy beruházásokat igényelnek, amelyeket lehetőség szerint optimalizálni kell.” – mutat rá Sándor Csaba, milyen potenciált rejt az általuk kínált technológia, mely biztosítja az építmények állapotának folyamatos és részletes monitorozását, ezáltal segíti az előrejelzést és a kockázatok - legyen az emberélet vagy vagyoni kár - korai azonosítását. 

Űrtechnológia és rugalmasság a versenyelőny kulcsa

A SURVIOT által kínált megoldáscsomag újdonsága abban áll, hogy nagyon rugalmas és széleskörűen automatizált.

„A mérnöki platformnak nevezett rendszerbe könnyen beilleszthetők azok a számítások, adatok, melyek az adott ügyfél számára fontosak, s az is az előnyök köré tartozik, hogy teljes körű megoldást biztosítunk. Az építményekre szerelt szenzorok beszerzésétől kezdve, a tervezésen keresztül, egészen a megvalósításig és az adatok biztosításáig terjedő teljes spektrumot lefedi a szolgáltatás. Annak érdekében, hogy zavartalanul és az esetleges nehezítő körülményektől függetlenül képes legyen a rendszer az adatok továbbítására, az űrtechnológia – pl. műholdas kommunikáció - szerves részét képezi működésünknek. Emellett rendelkezünk olyan műszerekkel is, amelyek pontosan képesek követni a felszín mozgásait. Mindezen technológiák lehetővé teszik, hogy akár milliméteres pontossággal nyomon követhessük a felszín változásait egy-egy építkezés során.”

Méréstől a cselekvésig

De hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban?
„Amikor egy projekt elindul és már pontosan tudjuk, hogy - egy készülő alagút példáját tekintve - hol kezdődik a fúrás és tudható, hogy milyen ütemű a haladás, elhelyezzük a mérőberendezéseket, szenzorokat az adott területen. Miután felállt a kommunikáció, az adatok a felhőn keresztül érkeznek a platformba, amely bárhonnan elérhető, például a vezető mérnök mobiltelefonján vagy az irodában. Egy 3D-s modellen nyomon követhető, hogy hol tart a fúrási folyamat és megtekinthetőek a körülötte lévő mérőpontok aktuális értékei is, ezáltal a felhasználó megítélheti, hogy a normális tartományban vannak az adatok vagy problémát jeleznek és cselekvés, adott esetben riasztás szükséges.” – mondja a szakember. 

Költségcsökkentést eredményez a biztonság

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az épített környezet monitorozása korszerűsítést igényel, akkor is, ha a hazai és nemzetközi szabályozás még várat magára. Bár már vannak olyan európai országok, mint pl. Olaszország, ahol ezt siettette és előidézte a helyzet, de ők is csak azután léptek miután tragédia – a 2018-as genovai hídomlás - következett be. Addig is érdemes úgy tekinteni az építőmérnöki projektek korszerű monitorozására, mint az emberi egészséget figyelő okosórára.

„Bár az analógia nem tökéletes, a hasonlóság abban áll, hogy mind az épített környezet, mind pedig az emberi egészség szempontjából fontos paraméterek alapján hozunk döntéseket. Ez a megközelítés ráadásul nem csupán biztonságot, de jelentős költségmegtakarítást is eredményez. A platformunk által monitorozott alagútépítésnél ugyanis az előírt mérési program plusz két teljes állású geodétát jelentett volna a projektben. A mi megoldásunkkal ugyanakkor a korábbiaknál jóval részletesebb és feldolgozott információk lettek elérhetők, ezzel segítve a mérnöki egyeztetéseket és döntéshozatalt.”

Azt, hogy a technológia és a szolgáltatás maga mennyire jövőbe mutató és hogy akkor is igény mutatkozik rá, ha a szabályozás egyelőre nem követeli meg, az is mutatja, hogy a SURVIOT egy kétéves Duna-menti országok részvételével zajló EU-s projektben vesz részt és fejleszt módszertant, mely a földcsuszamlások elkerülését célozza meg. Hogy a már emlegetett kötelezőségek vagy az előre gondolkodás, gondoskodás és fenntarthatóság fognak többet nyomni a latban, még kérdés. Azonban az, hogy az emberek és a befektetésekbe invesztált vagyonelemek védelme mindenképpen megéri, arra a válasz már most is egyértelmű.