A sport szerelmesei világszerte gyászoltak, amikor 2011. szeptember 7-én lezuhant a Lokomotiv Jaroszlavl hokicsapatát (is) szállító repülőgép. A tragédiában több mint negyvenen haltak meg, a fedélzeten lévő 28 jégkorongozó egyike sem élte túl a zuhanást. A baleset Moszkvától 240 kilométerre, Jaroszlavl közelében történt. A csapatot szállító JAK–42-es utasszállító gép a felszállás után nem sokkal kigyulladt, kettészakadt, majd darabjai a Volga folyóba és a szárazföldre szóródtak.

A tudósítások legtöbbje csak a száraz tényeket közölte, ám az egyik napilapnak sikerült megszólaltatnia az orosz légitársaság szóvivőjét, aki elmondta, hogy a gép nem tudta elég gyorsan elérni a repülési magasságot, így nekiütközött egy antennának és visszazuhant. Hasonló tragédia legutóbb Münchenben történt 1958. február 6-án, amikor a Manchester United futballcsapatának a gépe zuhant le. Akkor a baleset egy 47 személyes Airspeed Ambassador típusú géppel történt. Noha az időjárás már – a tankolás miatt Münchenben megszakított – Manchester–Belgrád útvonalon sem volt kedvező, a gépmadarat két tapasztalt kapitány vezette.

A szerencsétlenség a visszaúton esedékes tankolás utáni felszálláskor következett be: a gép nem tudta elérni a szükséges repülési magasságot, és rázuhant egy közeli tanyaépületre. A havas-jeges roncsok láttán a vizsgálóbizottság azt állapította meg, hogy a szárnyak felszállás előtt nem voltak megtisztítva, csakhogy egy később előkerült, a felemelkedés előtt készült fotón tisztán látszik, hogy a gépmadár mindkét szárnya tiszta volt – tudható Háy György Légibalesetek pilótaszemmel című könyvéből.

A baj sokkal inkább az volt, hogy a havas időjárás ellenére is az indulás mellett döntöttek, noha korábban már két felszállási kísérlet is kudarcba fulladt. A tengerszinthez képest viszonylag magasan fekvő Münchenben ugyanis ilyen körülmények között a gép motorjai nem tudták elérni a megfelelő fordulatszámot. A müncheni és a jaroszlavli szerencsétlenség két dologban is hasonlít egymásra: amellett, hogy mindkét esetben neves és sokak által szeretett sportolók vesztek oda, egyik gép sem tudta időben elérni a repülési magasságot.

Túlfeszítették a húrt

Számos hasonló esetet őriz a popzene-történelem is. Az egyik legismertebb az amerikai Buddy Holly és zenésztársai 1959. februári tragédiája. Az ifjú rock and roll sztár a Winter Dance Tour Party címet viselő turnéja keretében járta az Egyesült Államokat, az egyes állomásokon vendégzenészekkel lépett föl. Szereplési lehetőséget kapott például a fiatal Bobby Zimmermann, akit később Bob Dylanként ismert meg az egész világ. Buddy Holly és háttérzenekara utoljára az iowai Clear Lake-ben játszott együtt, innen a minnesotai Moorheadbe kellett utazniuk. A zenészek többsége turnébusszal indult tovább, de a pihenésre vágyó Buddy Holly nem akart a hosszú úton zötykölődni, így a zord időjárás ellenére úgy döntött, hogy megkockáztatja a repülést.

Négyüléses Beechcraft Bonanzát bérelt, a kisgépbe a pilóta és Buddy mellett a Big Bopper becenévre hallgató Jiles Perry Richardson szállt be, valamint egy nagyon fiatal vendégénekes, a mindössze a 17. életévét betöltött Ritchie Valens. Utóbbi feltörekvő tehetség pénzfeldobáson nyerte a gépen a negyedik helyet. Amikor felszálltak, erősen havazott, a gép pedig néhány mérföld után lezuhant. Ritchie Valens tragikusan rövid életének az 1987-es La Bamba című Luis Valdes rendezte mozi, a baleset napjának pedig Don McLean American Pie című slágere állított örök emléket. Légi balesetek kapcsán a country-rock rajongóinak talán elsőként ugrik be az amerikai Lynyrd Skynyrd zenekar tragédiája.

A középiskolai barátokból összeverődött banda 1977 októberében rukkolt elő ötödik – és jó ideig utolsó – lemezével, amelyet a kritikusok kitörő lelkesedéssel fogadtak. A lemez elkészülését baljós esetek hátráltatták, egyebek mellett például az, hogy a zenekar két tagja 1976-ban súlyos autóbalesetet szenvedett. A lemez megjelenése után három nappal a banda repülőgépet bérelt Texasban. Felszállás után azonban a Convair 240-es gépből egyszerűen kifogyott az üzemanyag. A zuhanásban a Lynyrd Skynyrd frontembere, Ronnie Van Zant mellett a zenekar két, valamint a menedzsment három tagja halt meg. A túlélők csak tíz évvel később álltak ismét össze Ronnie Van Zant öccse, Johnny vezetésével.

Hamis biztonságérzet

A vizsgálat még nem zárult le, de a szakértők zöme a pilótát tartja felelősnek a lengyel küldöttség tavaly áprilisban bekövetkezett haláláért. Korábban többféle forgatókönyv is napvilágot látott, hiszen a nagy port kavaró baleset több okból is tálcán kínálta magát az összeesküvés-elméletek gyártóinak. A lengyel kormányküldöttség Oroszországba utazott, hogy a hét évtizeddel korábban a szovjetek által Katynban lemészárolt lengyel hősök előtt tisztelegjen. A delegáció a legmagasabb rangú politikusokból állt: a gépen utazott az elnök a feleségével, a jegybank elnökével és más magas rangú állami képviselőkkel. A küldöttek történetesen egy orosz TU–154-essel utaztak, és a gépmadár orosz földön, Szmolenszk közelében zuhant le, landolás közben.

A környéket a híradások már a történtek utáni napokban elátkozott helynek nevezték. Ez, és a TU–154-es becsületének védelmére tett kísérlet járulhatott hozzá, hogy az orosz államvezetés úgy érezte, az eset kivizsgálásával különbizottságnak kell foglalkoznia. Mint kiderült, a balesetnek több oka is lehetett. A lengyel kormánygépekkel már korábban is volt gond, az egész géppark cserére szorult volna, és az idő is ködös volt a helyszínen. Az eddigi információk szerint azonban a legvalószínűbb az, hogy a pilóta volt a hibás, akinek a zord időjárás miatt ugyan tanácsolták, hogy szálljon le Minszkben vagy Moszkvában, ő azonban Szmolenszk mellett döntött, aminek következtében 97 ember halt meg.

Noha nem a rossz döntések okozták, tragikus repülőgép-balesetben halt meg Magyarországon a Synergon Informatikai Rt. teljes vezérkara idén nyáron. Cessna-210 típusú magánrepülőgépük Zágrábból tartott Siófokra. Somogy megye fölött azonban a gép viharba keveredett és lezuhant. Az utólagos vizsgálatok szerint a „vészmadárnak” már a levegőben levált az egyik szárnya és a függőleges vezérsíkja. A lehetséges okokat vizsgálók szerint még az sem kizárt, hogy a kisrepülőt villámcsapás érte.

Legendavadászat

Az eddig említett katasztrófákat emberi mulasztás, műszaki hiányosságok, esetenként pedig időjárási tényezők okozták. Sokan mégis hajlamosak az efféle balesetek mögött misztikus okokat, összeesküvést gyanítani. Az eddig sem makulátlan hírnevű Katyn a híradásokban elátkozott hellyé lett, csakúgy, ahogy Balatonszárszót néha még manapság is a halni vágyó művészek zarándokhelyeként emlegetik. Az utóbbi helyszínen 1937 decemberében életét vesztette József Attila – a költő halálának körülményeit ugyanakkor még ma sem sikerült minden kétséget kizáróan tisztázni.

Noha a korábban elfogadott vélemény szerint a többször is idegösszeomlást szenvedett költő öngyilkosságot követett el, sokan – köztük az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációját egy évtizeden át irányító, az ORFK szóvivői posztjára múlt hónapban visszatért Garamvölgyi László – a véletlen balesetet valószínűsítik. Ismert emberek, különösen milliók által imádott sztárok tragikus halála esetén gyakrabban merül fel magyarázatként a sorsszerűség, mint az elhamarkodott döntés vagy egy műszaki hiba lehetősége. Pedig legtöbbször a tények megvizsgálása után általában kiderül, hogy nem a fátumot kellene hibáztatni.