A levegős rendszerek szivárgásait napjainkban hatékonyan felderíthetjük ultrahangos detektorral, de az ultrahangdetektor a szivárgásvizsgálat mellett kiválóan alkalmazható mozgó alkatrészek bizonyos rendellenes működéseinek előrejelzésére, illetve állapotfelmérésére is. Az ultrahangos szivárgáskereső a súrlódó, áramló közeg határán áramló gáz által keltett ultrahangot alakítja át az emberi fül számára hallható hanggá. A hangdetektorral pásztázva deríthetjük fel a hibát, akár úgy is, hogy nem kell megközelítenünk azt.

A hangdetektorral a szivárgás milyenségére is következtethetünk (folyamatos vagy szakaszos, például csepegés). Mechanikai működési zavarokra is utalhat a detektált hang: tengelyek, csapágyak vagy más mozgó alkatrészek hibás működésekor a keltett hang megváltozik. Hanggenerátorral üzemen kívül és üzem közben is lehetőség van szivárgások felderítésére.

Egyes alkalmazásokban egyedülálló

A SoundScan 101 ultrahangdetektor érzékenysége nem éri el a héliumos vagy hidrogénes szivárgáskeresők érzékenységét, de a távoli detektálási lehetőségnek és a rezgésből eredő hiba detektálásának köszönhetően több alkalmazási területen egyedülállóan használható.  A vizsgálókészlet a következő eszközökből áll: * SoundScan 101 ultrahangdetektor * UT 2000 univerzális jeladó * fejhallgató * akusztikus hangvezető * nagy és kicsi koncentrátor * akusztikus tű * hangvezető készlet * akusztikus hosszabbítókészlet * hordtáska * oktató CD.

Az ultrahangos vizsgáló főbb jellemzői, hogy akár 50 méter távolságból is képes ultrahangjeleket detektálni, valamint egyaránt használható érintéses és érintésmentes pásztázó üzemmódban. Felhasználási területe a működési hibák felderítése, illetve nyomástartó edények, csővezetékek, gépek, kipufogórendszerek stb. szivárgásának felismerése.

Gyakorlati teendők

Ha meg akarjuk akadályozni a pénz és az energia felesleges „elfolyását”, rendszereinket időszakos rendszerességgel javasolt ellenőrizni. Ennek gyakorlati lebonyolításában lehet vezérfonal a következő:
* Minden megtalált lyukat jelöljünk meg szalaggal vagy jelölőtollal.
* A jelöléseket vezessük át a tervrajzra.
* A jövőben tervet mindig az előző tervre utalva használjunk.
* Értékeljük a hibákat 1-től 5-ig terjedő skálán.

Hogyan javítsunk? A sűrített levegős rendszer veszélyes lehet, ezért javasolt, hogy jártas szakemberrel egyeztessünk javítás előtt. A kisnyomású rendszereket meg lehet foltozni javítófolttal is, de csak átmenetileg. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy időszakos állapot-ellenőrzéssel a (sűrített) levegős rendszereknél pénzt, energiát és időt lehet megtakarítani, ráadásul a környezeti terhelés is csökken.

Csapó József
[email protected]