A technika a szenet egy röpke „áramvillanással” felforrósítja, és így hozza létre a kívánt anyagot.

A tudósok először 2020-ban ismertették a Flash Joule Heatingre (FJH) keresztelt eljárást. Az akkori kísérletekben a különböző széntartalmú anyagokat 2727 °C-ra izzították, amivel turbosztatikus grafénpelyhekké konvertálták őket.

A folyamatot mindazonáltal most tovább finomították, hogy egyéb szubsztanciákat is előállíthassanak a segítségével.

A tavaly alkalmazott villanások 10 milliszekundumig tartottak, a szakemberek azonban rájöttek, hogy az időtartam 10 és 500 milliszekundum közötti finomhangolásával a szén atomjai egyéb struktúrákba, például a nanogyémántéba és a koncentrikus szénébe is átrendezhetők.

A procedúra elősegítése érdekében jelen esetben szerves fluorvegyületeket és prekurzorokat is bevonnak a processzusba. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a fluor segít erősebb köteléket kialakítani a szénatomok között, ami a nanogyémántok előállítását szelídebb körülmények között is lehetővé teszi. Mindehhez egyébként óriási nyomás alkalmazására lenne szükség.

Egyszerűsége miatt az új FJH procedúra például a nanogyémántok ipari méretű gyártásában olyan mélyreható változásokat idézhetne elő, amelyekből egyebek mellett az elektronikai ipar is busásan profitálhatna.

A Rice csapata most azt vizsgálja, hogy milyen változásokat érhetnek el akkor, ha fluor helyett bórt, foszfort vagy nitrogént vonnak be adalékanyagként a kísérletekbe.