Dr. Szászi István 1974-ben született Mátészalkán. Tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte. 1997-ben járműmérnöki diplomát, majd 2004-ben a hibatűrő járműdinamikai rendszerek irányításának területén PhD fokozatot, ezt követően pedig 2005-ben pénzügyi és gazdasági, valamint minőség- és termelésmenedzsment szakirányokon MBA diplomát szerzett. Karrierjét a tudományos világban kezdte: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elvégzése után 1997-2000-ig doktoranduszként tevékenykedett az egyetemen, majd két évig az egyetem tanársegédje, ezt követően 2004-ig az intézmény adjunktusa volt. Karrierjét 2004-ben az üzleti szektorban folytatta a magyarországi Bosch csoport projektmérnökeként. Vezetői pályafutása a németországi Reutlingenben indult, ahol csoportvezetőként dolgozott, majd a járműirányítási rendszerekkel foglalkozó fejlesztési osztály vezetője lett a Budapesti Fejlesztési Központban. Ezt újabb németországi kiküldetés követte, majd 2018-ban átvette a budapesti telephely autóipari elektronika fejlesztési divízió irányítását. 2019-től – első magyar szakemberként ebben a pozícióban - a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője, 2021. július 1. óta pedig a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.
GyártásTrend: A Novofer Alapítvány 1989-ben létrehozott Gábor Dénes-díja a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon. Mit jelent önnek ez a díj, miben ad megerősítést és milyen új utakat nyit meg?
Dr. Szászi István: Úgy gondolom, hogy ez a díj egy megálló, egy visszaigazolás, elismerése eddigi munkámnak. Fantasztikus örömmel és büszkeséggel tölt el. Ebben a díjban megtestesül mindaz, amiért az elmúlt 20 évben dolgoztam. Beleértve az innováció létrehozását és hasznosítását is. Az akadémiai szférában töltött 7 év alatt sikerült megalapozni azt az innovációs tevékenységet, amelyet több tucat azóta is hivatkozott tanulmány fémjelez. Majd az iparban azon dolgoztam, hogy az innovációk hasznosuljanak nemcsak gazdasági, hanem társadalmi értelemben is. Úgy gondolom, hogy önmagában a díj nem nyit meg új lehetőségeket. Azok az én munkám során alakulnak ki, ahogy én gondolkodom, például az innovációs ökoszisztémáról. Az azonban óriási öröm, hogy a díj kapcsán a szakma számára is láthatóvá válik, milyen erőfeszítéseket tettem az elmúlt években.
GyártásTrend: Mind kutatóként, mind vezetőként számtalan eredményes projekt és fejlesztés kapcsolódik eddigi tevékenységéhez. Mi az a program, eredmény, amire pályafutása alatt a legbüszkébb, ami példa értékű lehet mások számára is?
Dr. Szászi István: Sok ilyen volt, de talán egyet ki tudok emelni ezek közül. Kutatóként a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején olyan technológiákon dolgoztam, amit ma vezetőasszisztens rendszereknek neveznek. Ez akkoriban azt jelentette, hogy olyan képfeldolgozó algoritmusokat fejlesztettem, amely egy kamion fülkéjébe helyezve követni tudta az előtte haladó sávot. Az algoritmus, a funkció, amelyet fejlesztettünk lehetővé tette, hogy detektáljuk a kamion sávelhagyását, és az alkalmazás fékezéssel bent tudta tartani a sávban a kamiont. Azért említem ezt a példát, mert amikor a Boschnál kezdtem dolgozni a vállalat már szintén dolgozott hasonló projekteken, de akkoriban el kellett telnie néhány évnek, mire egy ilyen kutatás eredményei az iparban megjelenhettek. Jó érzés volt azt látni, hogy a kutatásom, amelyen korábban dolgoztam, megvalósult, iparilag létrejött és a kutatásaim eredményeivel, majd később az iparban a csapatommal alakíthattam ezen fejlesztések irányát.
GyártásTrend: Az akadémiai szférából érkezett, és ezt teljesen nem is hagyta maga mögött, hiszen az egyik legtöbbször elhangzott gondolata, hogy fontos az akadémiai világ és az ipar összekapcsolása, a közösen létrehozott innovációs ökoszisztéma megteremtése. Miért fontos ez, és hol tart ennek megvalósítása?
Dr. Szászi István: Azon dolgoztam az elmúlt években, hogy ez alakuljon, fejlődjön az innovációs ökoszisztéma, beleértve ebbe az egyetemeket és magunkat, mint ipari céget is. Az előző válaszban szereplő példa nagyon jól illusztrálja, milyen értéke van annak, ha a tudomány és az ipar kéz a kézben járnak. A Bosch 137 éves története alatt számtalan innovációval és szabadalommal látta el a világot, ilyen a gyújtógyertya, az ablaktörlő, a radarszenzorok, hogy csak néhány autóipari példát említsek. Az elmúlt évtizedekben ezeket a fejlesztéseket a vállalat saját belső innovációs erőforrásaira alapozta, de a világ azóta megváltozott, sokkal komplexebbé vált.
A VUCA világ (változékony, bizonytalan, összetett és ambivalens - a szerk.) számtalan új kihívást állít elénk. Példaként itt az energiaválság, az alapanyaghiány vagy éppen az, hogy a tervek szerint 2035-től nem lehet belsőégésű motorokat gyártani az EU-ban. De a mobilitási szokások változása is azok közé a komplex problémák közé tartozik, amelyeket nem tud egyetlen iparvállalat sem önállóan megoldani. Ezért muszáj ökoszisztémában gondolkozni, olyan rendszereket kell létrehozni, amelyek szoros szövetségekből állnak, és az egyetemek mellett más iparvállalatok, kkv-k, startupok, sőt a kormányzat, a döntéshozók is részei.
Értem az akadémiai élet, a gazdasági élet működését, tudom, hogy lesz egy ötletből innováció. Úgy gondolom, hogy korunk kihívásait ebben az 5-ös rendszerben gondolkodva tudjuk eredményesen megoldani. Nekem az a misszióm, hogy a szereplőket összehozzuk és együtt alkossunk valami nagyot, ezért alakítom, fejlesztem folyamatosan a Bosch részvételével ezt az innovációs ökoszisztémát.
GyártásTrend: Az innovációs ökoszisztéma egyik kulcsa a tudástranszfer, közel hozni és hozzáférhetővé tenni kölcsönösen a partnerek tudását. A Bosch hogyan tudja elősegíteni és becsatornázni ezeket az egyetemi együttműködéseket?
Dr. Szászi István: Az egyetemeken rengeteg ötlet van, de nem tudják, miből lesz termék, mi az, aminek a kifejlesztése megtérülhet. Az ipar hasznos inputokat tud adni az egyetemeknek. Mi bevisszük a trendeket és a problémákat, amelyeken érdemes dolgozni, segítünk megszűrni, hogy mibe érdemes hosszú távon invesztálni. Például az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék hallgatóival konkrét ipari problémákon dolgozunk együtt, a diákok kipróbálhatják termékötleteiket valódi gyári környezetben, így ebben az esetben nemcsak közösen gondolkozunk, hanem közösen is hozzuk létre a produktumokat. Ez nagyon más, mint amikor évek teltek el mire egy kutatási eredmény beszivárgott az iparba. A másik eszköz, ami az ipar és az akadémiai élet szövetségét erősíti, a Bosch szakemberek bevonása az egyetemi oktatásba. Bevisszük az ipari tapasztalattal és tudományos háttérrel rendelkező professzorokat az egyetemekre, akik folyamatosan és aktívan részt vesznek a tanszékek életében, becsatornázva az ipari gondolkodást és problémákat, ezzel inspirálva a hallgatókat.
GyártásTrend: Az egyetemek mennyire nyitottan fogadják az ipar közeledését?
Dr. Szászi István: Az akadémiai világ éhes ezekre az együttműködésekre. Az én időmben kevés ilyen lehetőség volt, ha ki akartam magam próbálni. Ha több lehetőség lett volna, lehet, hogy még ma is az egyetemen maradok. De a viccet félretéve, az egyetemek és a hallgatók nagyon nyitottan fogadják ezeket a lehetőségeket, inspiráló, amikor közvetlenül találkozhatnak az ipar kihívásaival, olyan megoldandó problémákon dolgozhatnak, amelyekből akár új innováció, termék lehet. Ehhez nagyon fontos az együttműködés, hogy értsük egymás nyelvét.
GyártásTrend: Milyen aktuális, a megatrendekhez kapcsolódó innovációkon dolgoznak, amelyek inspirálhatják a hallgatókat is?
Dr. Szászi István: Az elekromobilitás közel áll a szívemhez. Ezen a téren több diszruptív fejlesztés is zajlik. Az egyik ilyen az elektromos autózás egyik fő problémáját kívánja orvosolni. A jelenleg futó elektromos autókban 3 fázisú PSM motor (állandó mágneses szinkron motor) található. Ennek alapproblémája, hogy nem autók meghajtására hozták létre. Kollégáim dolgoznak egy új motor architektúrán, hogy egy sokkal hatékonyabb, nem mágneses elven működő, így réz és ritkaföldfémektől is mentes, az elektromobilitást teljesen megreformáló motort fejlesszenek ki. Az Axial Flukszus Reluktancia Szinkron motor egy teljes egészében a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjában született szabadalom, ami nincs sehol a világon, így teljes egészében magyar szakemberek hozzájárulása az elektromotorok forradalmához.
A másik egy inkrementális innováció az önvezetés és a parkolás területéről. Jelenleg a különböző technológiák alkalmazásával egy önvezető autó 15-20 cm-re tudja megközelíteni parkoláskor biztonságosan a padkát. A Bosch Fejlesztési Központjában hiszünk abban, hogy ezt lehet jobban csinálni. Egyik aktuális fejlesztésünk arra irányul, hogy mesterséges intelligencia bevonásával 2-3 cm-re csökkentsük ezt.
Büszke vagyok ezekre a fejlesztésekre, mert hiszem, hogy nemcsak a diszruptív, hanem az ilyen és ehhez hasonló inkrementális innovációk is nagyban hozzájárulnak a világ fejlődéséhez. A Bosch a globális piacra fejleszt világszintű termékeket. Mindkét példa alátámasztja az egyetemi partnerek, az innovációs ökoszisztéma fontosságát, ezek nélkül elképzelhetetlenek lennének ezek a sikerek.
GyártásTrend: Ezt a díjat megállónak, visszaigazolásnak tartja. Sikeres és elismert vezetőként milyen tervei vannak a jövőre nézve? Mit gondol, hogyan járulhat hozzá a Bosch vezetőjeként egy innováció és tudomány alapú társadalom, gazdaság megszületéséhez?
Dr. Szászi István: 49 évesen, az első és legfontosabb, hogy életem további részét is az innováció területén szeretném tölteni. Konkrétan mit szeretnék? Egész életpályámat valaminek a létrehozása inspirálta hétfőtől vasárnapig, függetlenül a munkaidőtől. Az motivált, hogy maradandót alkossak. Az innovációs ökoszisztéma 3-4 éve vált missziómmá, ezen a téren sok eredményt elértünk, de még nagyon sok lehetőség van. Vállalatvezetőként stratégiai célom, hogy az akadémiai világot és az ipari szereplők közötti együttműködéseket elősegítsem, erősítve ezzel Magyarország innovatív erejét. Szeretném, ha a Bosch, amely Magyarország és a régió egyik legmeghatározóbb innovatív cége, továbbra is sok hasznos fejlesztést hozna létre, és ebben lehetne nekem maradandó szerepen, meghatározó hozzájárulásom.
