Az IFR (International Federation of Robotics) nemrégiben megjelent World Robotics kiadványa szerint 2017 és 2018 után 2020 volt a harmadik legsikeresebb év, ha az ipari robottelepítések számát nézzük. A pandémia után a vállalkozásokat sújtó ellátási problémák, a munkaerőhiány ellenére, a 2019-es évben tapasztalható rendkívüli, körülbelül tízszázalékos visszaesés után hirtelen félszázalékos bővülést rögzítettek a szakértők. Ezzel az ipari robotok üzemi készlete 3 014 879 darabra nőtt a világon.
- 2005 és 2009 között: évente körülbelül alig több mint százezer robot állt a gyártás vagy a működés szolgálatába.
- 2009: a gazdasági válság az innovációra és a technológiai befektetésekre is rányomta a bélyegét: ebben az évben alig több mint hatvanezer új robotegységet telepítettek a világon.
- 2015-től: az új robotegységek száma megközelítette az évi kétszázötven-háromszázezret.
- 2017-től: egymást követték a rekordévek: 2017-ben négyszázezer, 2018-ban pedig a négyszázezres álomhatárt is átlépő új robotegység kezdhette meg a működését.
Ázsia legyőzhetetlen a robotika terén
A robottelepítések száma természetesen nem egyenlően oszlik el a világ országaiban. Sőt, évek, de akár évtizedek óta a ranglista nyertesei majdnem ugyanazok. Globális színtéren az új robotegységek 76 százalékát öt országban helyezik üzembe, így az ázsiai, az amerikai és az európai piac egyenletlenül, de osztozik a vezető pozíciókon. Az ipari robotok öt fő piaca Kína, Japán, az Egyesült Államok, a Koreai Köztársaság és Németország. Az összevetésekben számos, néhány éve még a robotikai fejlesztésekbe jelentősen invesztáló ország, így az erőteljes növekedés után drasztikus lemaradást mutató Tajpej, Thaiföld és India is egyre inkább lemaradni látszik a robotika „nagybefektetőitől”.
A legerősebb robottechnológiai befeketéseket az elmúlt években is Kína hajtotta végre, az évi átlag háromszázezer új robotegységből 2020-ban majdnem százhetvenezret itt állítottak munkába. Kína egyeduralma pedig évek óta megközelíthetetlen: a technológia, az automatizálás és az adatalapú működésben rendkívüli innovációkat szorgalmazó Japán is messze elmarad a dobogó első fokától: egyetlen év alatt alig negyvenezer új robottal lettek gazdagabbak, miközben a harmadik helyen álló Dél-Korea „csupán” harmincezer új robottal bővítette állományát. Az európai piac – amelynek egyértelműen Németország a hajtóereje – a legutolsó adat szerint alig több mint hatvanötezer új robotot tudott csak telepíteni. Ebből mintegy huszonkétezer egységet Németországban helyeztek üzembe, majd Olaszország (8525 db) és Franciaország (5368 db) küzdött a képzeletbeli dobogó különböző fokaiért. Az Amerikai Egyesült Államok pedig évi harmincezer új robotegységgel csak ezután jelenik meg a rangsorban, benne Mexikó háromezer-ötszáz és Kanada alig több mint kétezer-ötszáz új egységével.
A robotika mérföldkövei
A robotok fejlődése töretlen az elmúlt évszázadokban, szinte nincs olyan évtized, amelyben ne találnánk olyan mérföldköveket, amelyek meghatározzák a robotika jövőjét és jövőbeli fejlesztéseit.
- 1603–1868: Ebben az időszakban létezik a gépi mechanizmusok alkalmazása és használata, amelyeket Japánban „karakuri”-ként ismertek leginkább.
- 1739: Jacques de Vaucanson létrehozta 400 alkatrészből álló́ mechanikus kacsáját, amely képes volt szárnyai mozgatására.
- 1921: A robot szót először Karel Chapek cseh író használja a Rossumovi Univerzální Robotí című művében. A szláv nyelvben a robota szó nem mást jelent, mint munkát.
- 1937: Megszületett Elektro, a 2,14 méter magas robot, amely mozgatta a fejét, „cigarettázott”, és a beépített lemezjátszó segítségével „beszélt”.
- 1941: Issac Asimov megfogalmazta a robotika három törvényét:
- A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
- A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
- A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba. - 1956: Két amerikai mérnök, Devol és Engelberger megalapította az első, robotokat gyártó céget. Ez volt az Unimation, amely megalkotta az első robotkart, az Unimate-et. A robotkar 1959-ben már a General Motorsnál „dolgozott”, 1961-től pedig a gyártósorok elmaradhatatlan szereplője lett.
- 1969: Ebben az évben megérkezett Shakey is, az első mesterséges intelligenciát használó robot, amelyet a Stanfordi Kutatóintézet mérnökei alkottak. Shakey távolságmérővel, kamerákkal és érzékelőkkel figyelte meg a körülötte lévő világot, hogy olyan modellt hozzon létre környezetéről, amely a „tervező” programja segítségével generálja a következő lépéseit.
- 1972: A Waseda Egyetem ebben az évben készítette el a világ első humanoid robotját, a WABOT-1 nevűt. A humanoid képes volt járásra, tapintásra, tárgyak megfogására és szállítására is. Látórendszere mérte a tárgyak távolságát és irányát, sőt japánul is beszélt.
- 1973: Megszületett Famulus, a KUKA első hattengelyes, valamint tisztán elektromechanikus hajtású robotja, amely ma is etalonnak számít a robotikában.
- 1974: Az Asea öttengelyes robotkart fejlesztett ki, amely először volt képes arra, hogy Intel mikrokontrollerekkel programozható legyen.
- 1978: A SCARA négytengelyes robotkar első debütálása, azonban ipari környezetben való használata csak 1981-ben terjedt el.
- 1980: A Robot Institute of America megalkotta a robot pontosabb definícióját:
- „Újraprogramozható, többfunkciós manipulátor anyagok, eszközök, részegységek mozgatására, megváltoztatására programozott mozdulatsor segítségével különféle feladatok elvégzése érdekében.”
- 1986: A Honda kutatási programja keretében nekilát az E0 humanoid létrehozásának, amely nemcsak egyre inkább hasonlít az emberre, de képes együttműködni vele.
- 1991: John R. Adler nevéhez fűződik az első legsikeresebb robotasszisztált sebészeti készülék. A Cyberknife-ot John R. Adler találta fel, amelyet a Stanford Egyetemen működtettek. A Cyberknife ma is működő konstrukció, ma már agy- vagy gerincdaganatokban szenvedő betegek kezelésére használják.
- 1996: A Honda élen járt a humanoidok tanulmányázásában, tervezésében és fejlesztésében. P2 humanoidja után – amely emberszerűbb volt minden addigi verziónál – 1998-ban a P3 is bemutatkozott, tovább tökéletesítve a prototípust.
- 1999: Megszületett AIBO, a Sony robotkutyája, amelyből az első Japánban kiadott modellek 20 perc alatt elfogytak.
- 2000: A nagy vállalatok versenyében a Honda ebben az évben mutatta be ASIMO-t, amely képes futni, járni, kommunikálni az emberekkel, felismerni az arcokat, a környezetet, a hangokat és a testtartást, és kölcsönhatásba léphet környezetével.
- 2002: Az iRobot alapjait az MIT-kutatók már 1990-ben lefektették, igaz, akkor az amerikai hadsereg számára egy olyan roboton dolgoztak, amely a taposóaknák felderítéséhez nyújtott segítséget, és amely az előtte lévő terület minden négyzetcentiméterét képes feltérképezni.
- 2003: Mick Mountz megalkotta a Kivát, amely képes a raktárakban áruk állványait mozgatni. Kiva forradalmasította a raktározás és a szállítás hatékonyságát. Az Amazon 2012-ben 775 millió dollárért vásárolta meg a céget, amely a Kiva gyártását végezte.
- 2012: Geoffrey Hinton és a Torontói Egyetem csapata létrehozta a világ legpontosabb vizuális felismerő rendszerét. Ez a mély tanuláson alapuló mesterséges intelligencia több mint egymillió képet tudott azonosítani és szétválogatni, mindössze 15,3 százalékos hibaaránnyal, ami 10 ponttal jobb, mint a legközelebbi riválisé. Hintonnak és csapatának köszönhetően ma már a legkisebb, kezdő vállalkozások is képesek olyan robotokat alkotni, amelyek felismerik a mindennapi tárgyakat.
Új stratégiai trendek a fejlesztésben
Bár a pandémia minden tervezett technológiai fejlesztési forrást alaposan megnyirbált, néhány ország még így is képes volt robotikára fordított forrásait bővíteni, miközben mások jelentősen, akár negyedével is kevesebbet áldoztak a robottelepítésekre. Ilyen volt például India, ahol 25 százalékkal, és Közép- és Kelet-Európa, ahol 17 százalékkal esett vissza az ilyen típusú költések nagysága. De a skandináv országok is mintegy 15 százalékkal kevesebbet fordítottak az ipari robotokra. A szakértők szerint ennek oka nemcsak a globális geopolitikai helyzetben kereshető: miközben például Szingapúr robotberuházásai alig egy év alatt megnégyszereződtek, más országok megtorpantak, ez pedig sokkal inkább mutat stratégiai váltást vagy átformálódást, mintsem azt, hogy az adott ország elérte robottechnológiai fejlődése csúcsát. Mert ahol nagyobb a kereslet, ott dinamikus robotizáció megy végbe. Ez történt például az elektronikai ipar területén is: csak a háztartási gépek, elektromos berendezések, a félvezetők, a napelemek, a számítógépek, a távközlési eszközök, illetve a videó és az elektronikus szórakoztató cikkek gyártásához egyetlen év alatt mintegy száztízezer új robotegységet telepítettek, ami majdnem 25 százalékkal több az előző évi eredményeknél.
A korlátozott termelési kapacitás és az ellátási láncok zavarai a világjárvány miatt bebizonyították, hogy további termelési kapacitásra van szükség az elektronikai iparban. Nem úgy, mint az autóiparban, ami rendíthetetlennek tűnő elsőségét 2020-ban vesztette el, ekkor a robottelepítések száma ekkor csaknem a negyedével esett vissza. A történelmi jelentőségű fordulópontot természetesen a személygépjárművek és haszongépjárművek globális gyártásának 16 százalékos visszaesése okozta, igaz, a globális személy- és haszongépjárművek gyártása az elmúlt években amúgy is visszafordíthatatlanul csökkent, ez pedig akadályozza a technológiai fejlesztésekbe való beruházást. Hiszen a belső égésű motorokról az elektromos hajtásokra való átállás, valamint a csökkenő kereslet jelentős korlátokat ad az autóipar fejlesztéseihez.
Mit hoz a jövő?
Miközben a 2021-es évet a pandémiából való kilábalás jellemezte, az idei év az előrejelzések szerint az orosz–ukrán konfliktus okozta nehézségek legyőzésével telik majd. Hogy a válság utáni konjunktúra meddig nyomja rá a bélyegét a technológiai fejlesztésekre, hogy lendület ad, vagy éppen fékezi a robotok terjedését, abban még a szakértők sem értenek egyet. Az azonban biztos, hogy Ázsia a jövőben is robotnagyhatalom marad, hacsak nem lesz olyan ország, amely a fejlesztésekbe invesztált források elmaradását kihasználva, a „gyorsítósávon” előzi majd meg a világ legjobban robotizált országait. Az adatokból jól látszik, hogy az aprócska ázsiai ország, Szingapúr a következő években akár egyike lehet a nyerteseknek, a kérdés csak az, hogy ki lesz az, akit letaszít majd a képzeletbeli ranglétra bármelyik fokáról.
Forrás: https://ifr.org/
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
A cikk a Robotech 2022-es kiadványban jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
