A Bristoli Egyetem kutatói által kifejlesztett kísérleti víz alatti robotoknak cső alakú, lágy szilikon teste van, amelynek belsejében egy drónszerű elektromos motor és propeller található. A kétirányú propeller a vizet a testen keresztül húzza, így a robot fel-le, illetve előre-hátra tud mozogni. Mivel egy ilyen meghajtás csak egyszerű helyváltoztatásra alkalmas, a szalpák további tulajdonságát is „elcsenték” a kutatók. Ez pedig az, hogy a RoboSalpsok összekapcsolódhatnak egymással, és valódi tengeralattjáróhoz hasonlóan tudnak manőverezni: egyesek vízszintes, mások függőleges tolóerőt fejtenek ki. 

További előnye a rendszernek, hogy ha az együtt mozgó robotok közül valamelyik meghibásodik, a többiek kompenzálni tudják a kiesést. Így összetettebb feladatok elvégzésére is képessé válhatnak. Például úgy, hogy több robot önállóan, csoportosan eljut egy víz alatti célállomásig, majd szétválnak, hogy külön-külön elvégezzék a feladatokat, majd újra összekapcsolódnak.

Valentina Lo Gatto vezető kutató reményei szerint a RoboSalps-ok kis súlyuk és robusztusságuk miatt ideálisak a szennyvízalagutak és az ipari hűtőrendszerek vizsgálatára. Illetve a földönkívüli víz alatti felderítő küldetésekhez is használhatók, például a Jupiter Europa holdjának felszín alatti óceánjában. 

Forrás: New Atlas

Borítókép: University of Bristol, Valentina Lo Gatto