GyártásTrend: A HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) által rendezett beszállítói fórumon találkoztak a BYD-val. Hogyan alakult onnantól a folyamat?
Zai Péter: A HIPA-val, sőt annak elődjével, az ITDH-val már közel 25 éve együttműködünk, amelynek köszönhetően sok üzleti partneri együttműködést alakítottunk ki. A BYD-vel való találkozás is ennek köszönhető: a tavaly októberi BYD Beszállítói Fórumon lehetőséget kaptunk, hogy bemutassuk a cégünk tevékenységét, és ez felkeltette a BYD érdeklődését.
GyT.: Mennyire volt hosszú és összetett a tárgyalási, kiválasztási folyamat? Milyen feltételeknek kellett megfelelniük ahhoz, hogy létrejöjjön az együttműködés?
Z. P.: A BYD egy nagyon részletes, az üzleti kapcsolatok minden területére kiterjedő kérdéslistát küldött el nekünk, amely felmérte többek között a technológiai képességeinket, tapasztalatainkat, humánerő- és eszközellátásunkat, illetve minőségbiztosítási rendszereinket.
Ezt követte egy első látogatás, amely inkább általános ismerkedés volt: a BYD szakemberei felmérték a lehetőségeket, és jelezték, hogy továbbítják a prezentációnkat a releváns divíziók felé. A második alkalommal már konkrét igényekkel érkeztek – többek között gyártósori készülékek és eszközök technikai követelményeire vonatkozóan.
GyT.: Milyen típusú megállapodás született, és pontosan mit szállítanak a BYD-nak?
Z. P.: Az érdeklődés végül a gyártósoron alkalmazott szerszámokra és készülékekre fókuszált. Az első megrendelés is erről a területről érkezett, amely jogilag egy hagyományos magyar–magyar vevői-beszállítói megállapodásnak felel meg. A BYD számára egyedi és kis sorozatú termékeket szállítunk.
GyT.: Kellett technológiát vagy minőségbiztosítási rendszert fejleszteniük a partnerséghez?
Z. P.: A jelenlegi rendszereink alapvetően alkalmasak az elvárások teljesítésére, de természetesen, mint minden nagy OEM esetében, a BYD-nál is vannak specifikus sajátosságok, amelyeket figyelembe kellett vennünk.
GyT.: Van eltérés a BYD kapcsán a minőségbiztosítási vagy más területen megszokott európai sztenderdekhez képest?
Z. P.: A BYD által támasztott minőségbiztosítási követelmények alapvetően megfelelnek az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer előírásainak, de sokkal részletesebbek és dokumentáltabbak az elvárásaik.
A vevői audit alkalmával egy időben három kínai BYD-auditor vizsgáztatott minket, akik Kínában tartózkodtak, különböző földrajzi területeken. A kommunikáció kínai-mandarin nyelven folyt, angolul beszélő kínai szinkrontolmácsok segítségével, akik a cégünknél segítettek minket. Az audit 10 órán keresztül tartott, és valós időben készült videókonferencián mutattuk be a céget, illetve az éppen folyamatban lévő releváns tevékenységeket.
Sok beszállítói auditon vettünk részt eddig, de ilyen részletekbe menő érdeklődésre még egy OEM esetében sem volt példa. Végül is megszereztük a beszállítóvá válás minősítést.
GyT.: Milyen különbséget tapasztalnak a BYD-val való együttműködésben a nyugati partnereikhez képest?
Z. P.: Az alapvető működés hasonló, de a kínai partnerek sokkal részletesebben informálódnak, több időt szánnak a döntéshozatalra. Ez számunkra nem volt teljesen új, mert korábban japán cégekkel is dolgoztunk együtt, akik szintén eltérő gyakorlatot képviselnek az európaihoz képest.
GyT.: Alapvetően borús a hangulat a hazai beszállítói körben az autóipart érintő globális folyamatok, köztük a keleti gyártók európai térnyerése miatt. Ön szerint mire van szükség ahhoz, hogy egy hazai cég sikeres beszállító lehessen?
Z. P.: Az autóipari globális folyamatok jelenleg sajnos valóban nem kedveznek az európai és magyar autóipari beszállítóknak. A távol-keleti vállalatok egyre jobb termékeket gyártanak, hála az oda telepített és megtanult technológiáknak, és már nemcsak az árakban, hanem a minőségben is versenyképesek az európai piacokon. Ugyanakkor számukra nagy vonzerő a magyarországi telephelyen történő gyártás, mert a termék ezáltal EU-konformnak számít. Érthető, hogy az idetelepült távol-keleti vállalatok kezdetben a saját beszállítóikat használják, hiszen bennük bíznak. Egy jól bevált beszállítót nem könnyen cserél le egy vállalat, ez az európai nagyvállalatok esetében is így van. Általában akkor rendelnek a cégek importból, ha az valamilyen szempontból lényegesen előnyösebb számukra, mint a hazai megoldás. Éppen ezért tehát olyan szolgáltatást kell a hazai cégeknek nyújtaniuk, amelyet a kínai gyártóknak nem érdemes az anyaországból beszerezniük, mert azonnal szükség van rá, vagy helyben jobban kezelhető. Ilyen például a gyártóeszközök karbantartása vagy azok promt legyártása, a prototípusgyártás vagy a fejlesztési támogatás. A siker kulcsa az, ha nem csupán egy sorozatgyártott terméket kínálunk, hanem komplex megoldásokat adunk a vevő kezébe.
Kevés tapasztalatunk alapján azt tudom mondani, hogy nagy türelemre van szükség a BYD-beszállítóvá válás eléréséhez. Az európai cégek gyorsan döntenek, hajlamosabbak gyorsan kipróbálni egy-egy beszállítót, a kínai gyártók ennél óvatosabbak, több időre és részletesebb egyeztetésekre van szükségük a döntéshez.
GyT.: Látják a lehetőségét annak, hogy más kínai autóipari gyártóval is együttműködjenek?
Z. P.: Bízunk abban, hogy további kínai cégekkel is lesz lehetőségünk együttműködni. Négy éven keresztül dolgoztunk vegyesvállalati formában egy magyar–angol–japán konzorciummal, és most is másodszintű beszállítói vagyunk dél-koreai akkumulátort gyártó cégeknek.
Együttműködésünk a BYD-val referencia lehet más kínai cégek számára is.
Természetesen ahhoz, hogy további kínai cégek is megtaláljanak minket, nagymértékben számítunk a HIPA segítségére.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin szeptemberi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
