A konferencia „Kulturális hidak és üzleti kapcsolatok – kínai vállalatok a magyar iparban” témája köré szerveződő kerekasztal a kínai gyártók hazai térnyerésének HR- és kulturális hatásaira fókuszált.
A beszélgetésen Kitta Alexandra, a CATL Debrecen akkumulátorgyár toborzási vezetője, Nagy Péter Kína-szakértő, a Qilan Kft. ügyvezetője és Zai Péter, többek között az autóiparnak is beszállító Technoplast Group ügyvezetője osztotta meg tapasztalatait a kínai-magyar együttműködéssel kapcsolatban. Kitta Alexandra, aki korábban egy koreai gyártó cégnél dolgozott, tehát jól ismeri a délkelet-ázsiai, távol-keleti kultúrát, arról számolt be, hogy vállalata az elektromos autóakkumulátor-piacon globálisan vezető szerepet tölt be az eladások közel 40 százalékával, illetve, hogy rövid idő alatt nagy mértékű növekedést terveznek Magyarországon.
A kínai cégek szerinte rendkívül célorientáltak, szigorú szabály- és folyamatrendszerrel dolgoznak, amelyet a HR feladata „lefordítani” és összehangolni a magyar jogi és szervezeti keretekkel. Bár az elmúlt hetekben a toborzás egy újabb szakasza Magyarországon is elindult, a gyárindítás első szakaszában a géptelepítések és a technológiai know-how miatt több kínai munkavállaló lesz a vállalatnál. Illetve a helyi alkalmazottak számaránya már most is magasabb, mint a külföldieké, és közép és hosszú távon is törekszünk ennek az aránynak a megtartására – mondta Kitta Alexandra.
Nagy Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb kínai gyár kezdetben akár 90 százalékban kínai dolgozókkal működik, miközben a minőségirányításban kifejezetten a helyi szakembereket preferálják, mert ők értik legjobban a vevői elvárásokat. Tapasztalatai szerint a kínai vezetés extrém gyors tempót diktál napi KPI-okkal, azonnali reakciókat vár, ugyanakkor nagy hangsúlyt helyez az őszinteségre, és a kollektivista személetet részesíti előnyben az individualista hozzáálláshoz képest. A kulturális különbségek a mindennapokban is látványosak: a kínaiaknál szent az egyórás ebédidő „ebéddel és sziesztával a széken ülve, asztalra dőlve”, mindezt nehéz a hazai munkakultúrával összeegyeztetni.
Kitta Alexandra szerint Európában lassabb a működés, és érdemes lehet átvenni a kínai „hogyan lehet megoldani” szemléletet a magyar „miért nem lehet megoldani” szemlélet helyett, mert előbbi lényegre törő riportálást és gyorsabb döntéshozatalt tesz lehetővé.
Zai Péter a beszállítói oldalról mutatta be, milyen rendkívül alapos beszállítói minősítési folyamaton mentek keresztül: egy tízórás, párhuzamos online auditon három kínai auditor videókapcsolaton keresztül, tolmács segítségével fésülte át a teljes minőségirányítási rendszert. A kínai partner nem elégedett meg néhány példával, hanem mindenre több bizonyítékot, több évre visszamenő egészségügyi alkalmassági és munkavédelmi dokumentumokat kért számon.
Zai Péter kiemelte, hogy ez nem feltétlenül a bizalmatlanság jele, inkább a mélyebb megértés, ellenőrzés, és több szempontú átvizsgálás igénye miatt van, amely idegen a „klasszikus” európai nagyvállalati audithoz szokott magyar cégek számára.
A záró blokkban Nagy Péter úgy fogalmazott: „Kína fejleszt, Európa szabályoz, Amerika pedig pénzt csinál belőle. A túlzott szabályozás lassítja a nyugati működést, miközben Kína a fejlesztésre és a tempóra koncentrál".
Kitta Alexandra és Zai Péter egyaránt hangsúlyozták, hogy a magyar oldalnak fel kell gyorsulnia, digitalizációs megoldásokkal csökkentenie kell az adminisztratív terheket, miközben a HR-ben kulcsszerepe van az érzékenyítésnek: a magyar munkavállalók számára érthetővé kell tenni a kínai kultúrát és fordítva, közös ünnepekkel, CSR-aktivitásokkal és multikulturális tréningekkel.
Zai Péter szerint a kínai sárkány a 15. században elaludt, de most felébredt és elindult, hogy bekebelezze a világot. Erre Európának gyorsasággal és cselekvéssel kell lépnie – fogalmazta meg. A beszélgetés zárásaként abban egyetértettek a résztvevők, hogy a kínai és magyar gondolkodásmód találkozása számos konfliktusforrást hordoz, de ha mindkét oldal nyitottan áll egymáshoz, akkor hosszú távon kölcsönösen előnyös, erős együttműködések épülhetnek a magyar iparban.
