A Sentinel-1A műholdat – amelynek neve őrszemet jelent – Szojuz-rakéta szállította rendeltetési helyére közép-európai idő szerint csütörtökön késő este. A kilövés helye Francia-Guyana volt, a repülés a 699 kilométeres végső magasságba 23 percig tartott. Az út végén jelzés erősítette meg, hogy a műhold elvált a hordozórakétától – adta hírül a BBC hírportálja. Az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) új, ötéves programjában az első műholdat újabb öt, szintén Sentinelnek elnevezett szatellit követi.

Brüsszel szerint a Copernicus a Föld feltérképezésére irányuló eddigi legnagyobb vállalkozás. Ha az egész rendszer megkezdi működését, naponta körülbelül nyolc terabájt adatot fog rögzíteni a kék bolygó szárazföldjeiről, óceánjairól és légköréről. Az európai unió országai eddig 7,5 milliárd eurót (2300 milliárd forint) különítettek el a projektre, ám a távlati tervek szerint a program nem ér majd véget: ha valamelyik Sentinel tönkremegy, kicserélik, hogy az adatszolgáltatás folytonosságát biztosítsák.

Az ESA szakemberei a németországi Darmstadtban adják az utasításokat a Sentinelnek: az első órák azzal teltek, hogy péntek kora reggelre a műhold kibontotta szárnyait és kicsomagolta a radarját. Ezeket azért hajtogatták össze, hogy beleférjenek a Szojuzba. Az "Őrszem" hivatalosan körülbelül három hónap múlva fog teljes kapacitásán működni, noha valószínű, hogy a műszer kalibrálása érdekében már akár a jövő héten elkezdheti a Föld fényképezését.

A radar rengeteg célra felhasználható: a rizstermelés felmérésre, a hajóutakat veszélyeztető jéghegyek figyelemmel kísérésére és akár az erdőirtás nyomon követésére is. Legfontosabb küldetése azonban a katasztrófavédelem. Radarja különösen alkalmas az árvizek kiterjedésének monitorozására és az általa készített képtípust nagyobb földrengések után is felhasználják, hogy az infrastruktúrában keletkezett károkat felmérjék.

A Sentinel-1A teszteli az új, lézeralapú adatfeldolgozási rendszert is. A német mérnökök fejlesztette technológia nemcsak az eddig megszokottnál több információt képes kezelni, hanem fel is gyorsítja az adatok Földre juttatásának idejét. – Órákról percekre csökkenti az adatátvitel idejét, természeti katasztrófák idején pedig aki időt nyer, életeket nyer – magyarázta Jean-Jacques Dordain, az ESA igazgatója. Öt év alatt, 2019-ig öt újabb Sentinel éri el a világűrt. A tervek szerint a műholdak párként keringenek, hogy az adott földi pont felvételeinek ideje között eltelő idő a lehető legszűkebb legyen. A Sentinel-1B 2015-ben indul, az 1C és 1D akkor, ha az 1A és az 1B feladatait át kell már venni, mert elérkeztek élettartamuk végére.