Bár a hazai fejlesztési programoknak köszönhetően a magyarországi startupok gombamód szaporodnak, az esetek döntő többségében érettségük nem jut el abba a fázisba, hogy a piacon – befektetői tőke nélkül – megméressék magukat. A kezdeti befektetők szinte minden ötlethez pénzt kínáltak, ma már azonban a legnagyobbak is óvatosak: csak olyan cégbe fektetnek, amely a gazdasági turbulenciák között is képes a túlélésre. Sőt, a nemrégiben elkészített, „A magyar startup-vállalkozások túlélését és növekedését befolyásoló tényezők” című kutatásban az egyik szakértői interjú egyenesen így fogalmaz: „Úgy szokták mondani, hogy most már nem unikornisokat keresnek a befektetők, hanem csótányokat.”
A siker kulcsa: elsőnek lenni
A startup-ökoszisztémában felbukkanó cégeknek ma már bizonyítaniuk kell: a saját lábukon is megállnak, és termékük olyannyira unikális, hogy azzal kellő versenyelőnyre tehetnek szert a piacon. Ilyen cég az aiMotive is, amely a megalakulása óta szinte minden startupsztereotípiára rácáfol. Az aiMotive az önvezető autók technológiai kihívásaira fejleszt megoldásokat: az aiDrive egy full-stack önvezető szoftver; az aiSim egy autóipari szimulátor; az aiWare piacvezető hatékonyságú chipdizájn; az aiData pedig az adatgenerálástól egészen az adatfelhasználásig kínál eszközöket.
„Az alapvető ötlet a mobiltelefonok piacáról jött, az ott végbemenő szoftveres fejlődés adta a lökést az alapítónak, Kishonti Lászlónak, hogy az ott megszerzett tapasztalatait átültesse az autóiparba” – mondja Boda Bence, a cég marketing- és kommunikációs menedzsere. A 2015-ös alapítást követően a startup sikere gyorsan ívelt felfelé. Szinte már az induláskor megjelentek a befektetők: elsőként 2,5 millió, majd 10,5 millió dollárt, ugyanabban az évben pedig további 38 millió dollárt fektettek a cégbe. Így az aiMotive már az első évében a hazai startupok legnagyobbjai között találhatta magát. Boda Bence szerint ez nem a szerencsének, sokkal inkább annak köszönhető, hogy Kishonti László az elsők között tudott minőségi terméket kínálni az autóipar problémáira. „Az autóipar meghatározó, sőt, talán legfontosabb része mára a szoftver lett. A piacra újként belépő cégek is (a Tesla, a Rivian vagy a Lucid) inkább szoftverfejlesztési oldalról közelítik meg a koncepciót a tradicionális, gépészetre alapozó megközelítés helyett. Mi a kezdetektől úgy tekintettünk a szoftverre, mint a legfontosabb alapanyagra a jövő autóiparában, ezért lépéselőnyben vagyunk akár a világ legmeghatározóbb autóipari óriásaival szemben is.”
Az aiMotive fejlesztéseit már több autógyár, így a PSA (Stellantis) és a Volvo modelljein is tesztelte. Jelenleg pedig a Sony önvezető autóján, a VISION-S projekten dolgoznak. Sikerük titka, hogy termékeik a piac problémáira reflektálnak, amit – még ha vannak más megoldások – olcsóbban, jobban és hatékonyabban tudnak megoldani. „Nem hiszem, hogy az innováció valaha meg fog állni, mindig lesznek új, jobb, hatékonyabb megoldások – ezek viszik előre a világot is. Éppen ezért innovációba fektetni – ha az egy jó ötleten, egy meglévő problémán alapul – mindig megéri. Ez azonban a sikerhez még nem elég: rengeteg csapatmunka, fejlesztés és kitartás kell hozzá, hogy egy startup érett vállalkozássá nője ki magát” – teszi hozzá Boda Bence.
Az ötlet bárhonnan jöhet, a megoldás már nehezebb
A Vilhemp is egy problémára kereste a megoldást, amikor olyan műanyagot helyettesítő evőeszközt szerettek volna fejleszteni, amely egyszerre környezetbarát, egyedi megjelenésű, ugyanakkor tökéletesen betölti a funkcióját. „Az ötlet akkor jött, amikor Villő, a cég társtulajdonosa az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnöki karára járt, és az ipari kender textilipari felhasználásával foglalkozott. Azt kutatta, hogy ezt a növényt hogyan lehet műanyag-helyettesítő termékek gyártására használni. Ebből indult a startupunk. Az volt a kérdés, hogy elég komolyan vesszük-e magunkat és az ötletet ahhoz, hogy azt meg is valósítsuk” – mondja Rédey Soma, a Vilhemp egyik alapítója.
A kezdeti ötletből alig másfél év alatt termék lett, ez pedig rendkívüli tempót követelt. „Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet egyik, startupokat támogató pályázati programjában vettünk részt, ahol határidőre kellett kidolgoznunk a terveket, a fejlődési és a megvalósítási célokat, ez nagy lökést adott ahhoz, hogy kész termékünk legyen” – mondja. Az általuk gyártott villák, kések és kanalak kizárólag természetes összetevőkből készülnek, kezeletlen farostzúzalék, valamint kukoricából előállított politejsav felhasználásával. Az alapanyagok mindegyike hazai forrásból származik, az evőeszközök pedig komposztálhatók, és megfelelő feltételek között 28 nap alatt lebomlanak. Noha a konkurencia miatt folyamatos versenyhelyzetben vannak, a tavalyi, első üzleti eredményeiket idén minden bizonnyal megduplázzák, miközben a teljes működésért ma is a három alapító felel. Sikerük titka – az alapító szerint – nem különleges: a kitartásnak köszönhető, hogy jövőre már a nemzetközi piacon is megméretik magukat.
„Bár alapvető hozzáállás a startupok életében, hogy azt figyelik, mikor tudnak jókor és jó időben kiszállni a cégből, minket sokkal inkább a termék szeretete motivál. Mi azt látjuk, hogy minden innovációnak helye van a piacon, hiszen ez az alapja minden fejlődésnek. A környezetvédelemben pedig még több lehetőség van, hiszen ez a szegmens még gyerekcipőben jár, ezt pedig ki lehet és ki is kell használni” – teszi hozzá Rédey Soma.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin áprilisi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
