Amióta az Uránusz mozgásában elő-előforduló anomáliák miatt 1906-ban Percival Lowell felvetette az „X Bolygó” létezésének esélyét, a csillagászok igen lelkesek lettek az idáig fel nem fedezett bolygó gondolatától.  Sok asztronómus ugyanakkor szentül hiszi, hogy az égitest utáni kutatás csupán meddő vállalkozás, hiszen hogyha további jelentős bolygók keringenének a Nap körül, már régen észrevettük volna őket.

Amint az frissen megjelent tanulmányukból kiderül, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (California Institute of Technology, vagyis Caltech) két tudósa, Michael Brown és Konstantin Batygin is a planéta létezése mellett érvel.

Ha igazuk van, a kilencedik bolygó

• akár négyszer nagyobb lehet a Földnél (valószínűleg kicsit kisebb a Neptunusznál),
• 15 000 év alatt kerüli meg a Napot,
• 200 csillagászati egységnél (1 CSE – átlagos Nap-Föld távolság) soha nem kerül közelebb a Naprendszer középpontjához.

Senki sem látta még a planétát, pedig a hawaii Subaru teleszkóp rendesen rá van állítva a problémára. Bár bolygónak meglehetősen termetes lenne, a távoli keringési pályája miatt még egy nagyon erős távcsővel is igen nehéz lenne lencsevégre kapni.

Eleinte még Brown és Batygin is a kétkedők sorát gazdagította, de az általuk készített modellek alapján a Kuiper-öv egyes objektumainak keringési pályáján tapasztalható „furcsaságok” némelyikét akár a Kilencedik Bolygó létezésével is meg lehetne magyarázni. Elemzéseik azt mutatják, hogy annak a valószínűsége, hogy a „zavarok csupán véletlenül következnek be” igen csekély (kb. 0,007%).

Bár lehetséges, hogy ismét téves riasztásról beszélünk, egy csillagász a Washington Postnak úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi kutatás 40%-ról 60%-ra emelte a Kilencedik Bolygó létezésének esélyét. Közvetlen bizonyítékok hiányában azonban továbbra sem lehet semmi biztosat mondani.