A hagyományos in vitro megtermékenyítés (IVF) emberek millióinak segített a termékenységi problémák leküzdésében és a szülővé válásban 1978-tól kezdve egészen napjainkig. A kezelés során a petesejtet eltávolítják a nő petefészkéből, majd laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg azt hímivarsejtekkel. A beavatkozás végén már a megtermékenyült petesejtet vagy osztódó embriót ültetik vissza az anya szervezetébe – ezt nevezzük embriótranszfernek. A világ első „kémcsőbabája” 1978-ban született.
Noha az IVF-nél jobbat – eddig – még nem találtak ki, a mesterséges megtermékenyítésnek számos hátránya van. Az eljárást hosszú kezelési ciklusok, extrém érzelmi és fizikai megterhelés és jelentős mellékhatások jellemzik, ráadásul nagyon drágák. Illetve átlagosan csak egynegyedük vezet sikerre, azaz száz beavatkozásból huszonöt gyermek születése várható. Az egyes országok eltérően támogatják a mesterséges megtermékenyítést. (Magyarország élen jár az állami támogatásban: jelenleg a közellátás keretein belül 45 éves korig öt beültetés ingyenes).
Ezzel szemben az iPSC, azaz az indukált pluripotens őssejt technológiának több előnye van, noha kutatásuk orvosi és etikai viták középpontjába is került. Bár a Gameto nem részletezte a Fertilónak nevezett eljárását és annak költségeit, annyit lehet tudni, hogy a kezelés során őssejtekből petefészek támogató sejteket tenyésztettek, melyeket egy éretlen petesejttel együtt növesztettek. Közleményük szerint az eljárással elkerülhető a hagyományos IVF-hez szükséges hormoninjekciók 80 százaléka, és a kezelési ciklus időtartama három napra csökken.
A Gameto technológiája az alábbi országokban rendelkezik hatósági engedéllyel: Ausztrália, Japán, Argentína, Paraguay, Mexikó és Peru. Az Egyesült Államok lehet a következő, ahol a vállalat a 3. fázisú vizsgálatokra készül.
Forrás: New Atlas
Borítókép: Gameto
