GyártásTrend
Becsült olvasási idő: 1 perc
Majdnem összejött a szovjeteknek, most videóra rakták az űrsiklószörnyet

A Szovjetunió űripara ontotta magából a vadabbnál vadabb terveket, például a hidroplán űrsiklót, amely ugyan nem valósult meg, de most egy látványos videóban képzelték el a működését. Soha meg nem valósult gépszörnyek élethű rekonstrukciójával foglalkozik egy amerikai YouTube-csatorna. Eddig több mint 100 gyönyörűen elkészített videót publikáltak, amelyekben a valóságban vagy a sci-fiben valaha is felmerült, fura repülőgépek és űrhajók indítását vagy működését képzelik el. 

Legújabb videójukban egy szovjet korabeli űrrepülőgépet mutatnak be, amely a vízfelszínről, egy hidroplán segítségével emelkedik a magasba. A terv valóban létezett, a Szovjetunió mérnökei vadabbnál vadabb ötletekkel rukkoltak elő az űrhajók alternatíváit keresve. A szörnyet a sugárhajtású vadászgépeiről ismert Szuhoj repülőgépgyártó és a hidroplánok specialistája, Rosztiszlav Alekszejev állította össze 1974-ben.

Az Albatros névre keresztelt projekt természetesen nem valósult meg. A tervek szerint egy háromfokozatú űrsikló indítórendszer emelte volna az űrbe a repülőt indítóállvány vagy kifutópálya nélkül. Minden egység újra felhasználható lett volna, amivel a mostani amerikai űrsiklók technikai jellemzőit is túlszárnyalta volna.

A rendszer egy hidroplánon csücsül, amin egy hordozórakéta található, a hordozórakétán pedig a deltaszárnyú űrsikló. A tervek szerint a 70 méteres, 2000 tonnás hidroplánt a hordozórakéta gyorsítja fel óránként 180 kilométeres sebességre, majd a rendkívül könnyű, 320 tonnát nyomó űrsiklóval együtt emelkednek az égbe. Majd a megfelelő sebességet elérve a hordozó-repülőgép leválna az űrsiklóról és visszaereszkedne a Földre. 

A figyelemre méltóan furcsa javaslatot soha nem fogadták el, ami nem is baj. A kavitációnak nevezett jelenség miatt a hidroplánok működése ugyanis óránként 113 kilométeres sebesség felett rendkívül kockázatos dologgá válik. Ilyen sebességnél a hidroprofilok „szárnya” fölött alacsony nyomású zóna alakul ki, amelynél a víz forrni kezd, így lecsökkenti a sebességet, valamint károkat is okoz a hajótestben. Azt nem tudni, hogy a tervező tisztában volt-e a kavitáció jelenségével – valószínűleg igen –, mint ahogy azt sem, hogy végül miért nem valósult meg a projekt. A videós rekonstrukció mindenesetre gyönyörűre sikerült.

Forrás: New Atlas / Hazegrayart

Borítókép: Hazegrayart