Mikor veszélyesek a lézerkészülékek?

A lézerkészülékek a mindennapi élet szerves részévé váltak. A gyógyászatban diagnosztikai és terápiás célokat szolgálnak, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, az autóipari és ehhez kapcsolódó iparágakban a lézersugár felhasználása pedig már olyan általánossá vált, ami nélkül elképzelhetetlen lenne a minőségi termékek előállítása. Az otthonunkban is számtalan lézersugárzással működő készülékünk található, melyek szinte észrevétlenül végzik munkájukat, mint például a nyomtatókban. Bár fizikai szempontból a lézersugár csak egy, bár különleges módja a fény előállításának, mégis körülveszi őket a titokzatosság és a veszély aurája. 

A lézersugárzás veszélyhelyzetek

Napunk is egy olyan fényforrás, mely károsíthatja az emberi szervezetet. Jól ismert példa erre a napégés és a napfogyatkozás védelem nélküli megtekintésének következményei.  A hóvakság a napégéséhez hasonló, mely a szemet érinti, általában a sugárzásnak való kitettség után néhány órával jelentkezik. Az emberi szem nem megfelelő védelme esetén a nagymértékű természetes vagy mesterséges eredetű ultraibolya (UV) sugárzás idézi elő. A lézersugárzást kibocsájtó készülékek különleges veszélyei a következő tulajdonságokkal függenek össze:

• Erősen koncentrált sugárzást bocsátanak ki, ami nagy teljesítményt és energiasűrűséget eredményez. Ezért még a gyenge lézerkészülékek is nagy veszélyeket rejthetnek magukban.

• Lézersugárzás az ultraibolya és infravörös spektrumtartományban is előállítható, melyek nem láthatók, így az emberi szem nem érzékeli a veszélyt.

A lézersugárzás biológiai szövetekre gyakorolt ​​hatása erősen függ a készülék által kibocsátott lézersugár hullámhosszától. A lézerkészülékekből vagy lézerrendszerből származó veszélyeket egyedileg kell felmérni. A lézersugárzás emberi szemre gyakorolt ​​hatásai jól ismertek, hiszen a látásjavító szemműtétekhez is a lézersugárzást alkalmaznak. 

Az EN 60825 szabvány szerinti lézerosztályokra való felosztás nem teszi lehetővé megbízhatóan az egyes esetekben szükséges lézeres védőszemüveg vagy védőeszközök besorolását. Ez az oka annak, hogy további szabványokat hoztak létre, mint például az EN 207.

Lézeres védőtermékek minősítése

A lézeres védőeszközöket általában az egyéni védőfelszerelések közé sorolják, ami a 89/696/EK irányelv értelmében kötelező érvényű Európában. Ezért lézeres védőszemüveg nem hozható forgalomba Európában típus-jóváhagyási tanúsítvány nélkül. A gyártó a típusvizsgálati tanúsítványt egy EU-országban akkreditált tanúsítótól kapja meg. Ennek során a termékeket egy EU-országban is akkreditált tesztközpont teszteli és értékeli a védőhatást. A típusvizsgálatot általában az EN 207 és EN 208 szabványok szerint végzik. A tanúsítás feljogosítja a gyártót arra, hogy termékein CE-jelölést helyezzen el. Továbbá a termékhez csatolni kell a tanúsító értékelésén alapuló védelmi szint jelölést is, mely a lézerkészülék működési módjától és hullámhosszától függően nagymértékben változhatnak. 

Praktikus lézeres védelem

A lézerrendszer üzembe helyezése előtt a lézerkezelőnek igazolnia kell a szakértelmét, biztosítani kell egy körülhatárolt biztonsági területet és megfelelő védőfelszerelést. A szakértelem a lézerrendszer gyártójával folytatott képzésen vagy a lézeres biztonsági tisztek számára szervezett tanfolyamokon szerezhető meg, amelyeket lézerközpontok vagy magánszektorbeli szolgáltatók kínálnak. A szükséges védőfelszerelés nagymértékben függ a lézerrendszertől, ilyenkor érdemes szakember véleményét kérni. 

Léteznek olyan lézer berendezések, melyek teljesen zártan működnek. A lézersugaras megmunkálási folyamatok biztonságosan megfigyelhetők a beépített lézervédő ablakokon keresztül (ábra 2.). Sok lézerrendszert azonban védőburkolat nélkül is üzemeltetnek. Ebben az esetben minden személynek, aki a lézeres biztonsági területen tartózkodik, lézeres védőszemüveget kell viselnie (ábra 3.).

Lézersugárzás balesetek

A bejelentett lézerbalesetek rendkívül ritkák, a kockázat magas lehet, mert a látás részleges elvesztése is nagyon messzemenő következményekkel járhat. A makula (a legélesebb látás területe) elpusztulása például a látásélesség tartós, mintegy 30%-os csökkenését okozza. Ezen túlmenően a nem megfelelő lézervédelem a lézerrendszer kényszerített leállításához vezethet a szakfelügyeleti hatóságok által. A következőkben néhány lézersugárzással kapcsolatos balesetet említenék.

Sérülés kísérlet közben 

Egy 21 éves technikus nő véletlenül belenézett egy lézerkészülékbe. A technikus arról számolt be, hogy 2 vagy 3 sárgás villanást látott a lézersugárzás idején. A bal szeme látásélessége néhány órával a baleset után 20/50 (21,8 mm betűméret, látásélesség 40%), két nappal később pedig 20/200 (betűméret 87,3 mm, látásélesség 10%) volt; a látásélesség két hónappal a sérülés után 20/15-re tért vissza. 

* Normál látásélesség: V = 20/20 (“tökéletes látás” betűmagasság 8.7 mm, 100%-os látásélesség).

Sérülés játék közben

Egy 9 éves fiú kétoldali látásvesztést szenvedett, miután egy felnőttel játszott, aki kézi lézerkészüléket irányított mindkét szemébe. A Spyder III Pro Arctic néven ismert eszköz egy CLASS 4, nagy teljesítményű, 2000 mW-os lézerforrás volt, amelyet kereskedelmi forgalomban megvásárolható. Forrás: https://www.wickedlasers.com/arctic

A lézerforrásokkal, készülékekkel kapcsolatos sérülések leggyakoribb okai

1. A szemet váratlan lézersugárzás éri, például a készülék beállítása során.
2. Rosszul beállított optika és nem megfelelő irányba terjedő lézersugarak.
3. A rendelkezésre álló lézeres szemvédőt nem használták.
4. A berendezés nem megfelelő működése.
5. Nem megfelelő elektromos csatlakoztatás.
6. Nem védett személyek szándékos lézersugár megvilágítás, pl. a gyermek vakságát okozó kézi lézerkészülék.
7. A lézerberendezések működését nem ismerő kezelők. Oktatások hiánya.
8. A lézerberendezés nem megfelelő helyreállítása a szervizelést követően.
9. Nem megfelelő szemüvegválasztás és/vagy szemüveghiba.
10. Lézersugaras megmunkálás során keletkezett füst belélegzése és a másodlagos sugárzás (UV, kék fény).

A lézerbalesetekben érintett személyek foglalkozása (Németország adatok)
 

1. Műszaki személyzet 21,3%
2. Kutató személyzet 17,6%
3. Betegek 12,9%
4. Üzemi dolgozók 10,7%
5. Egészségügyi személyzet 9,2%
6. Egyetemisták 8,4%
7. Nézők 4,8%
8. Lézerbemutató operátorok 4,0%
9. Pilóta / Katonai 3,3%
10. Felszereltség 3,3%
11. Szervíztechnikusok 2,6%
12. Irodai alkalmazottak 1,8%

Lézerbiztonság képzés és tanácsadás

Munkám során találkoztam olyan munkáltatókkal, akiknek egyik legnagyobb félelmük, hogy a Munkavédelmi Hatóság megbírságolja őket, mert a lézersugaras technológia területén jelenleg nagyon kevés magyar nyelvű információ áll rendelkezésre. 

Ebből adódóan, ha a munkáltató nem alkalmaz megfelelő szaktudással, szakmai referenciákkal rendelkező szolgáltatót, vagy alkalmazottat, nem tart fent egy elfogadható munkavédelmi színvonalat, akkor szinte biztos, hogy a munkabalesettel kapcsolatos összes orvosi és járulékos költséget a munkáltatóra fogják terhelni, továbbá munkavédelmi bírságot is kiszabhatnak. 

Közel húsz éve ipari lézersugaras technológiák területén szerzett szakmai tapasztalatommal vállalom lézerbiztonsági felelős személy(ek), technikusok speciális lézerbiztonsági oktatását, követelményjegyzék készítését és szakmai tanácsadást biztosítok lézerberendezések, ide tartoznak a kézi lézerhegesztő-vágó készülékekhez is. Lézer védőeszközök kiválasztásában és beszerzésében is kérhetik a segítségemet. 

Az ipari lézersugárzással kapcsolatos oktatás kérhető, az ipari lézerberendezéseket használó cégeknél, például autóelektronika, autóipari, gyógyszeripari, élelmiszeripari cégek, fémalkatrész gyártók, beszállítók stb., legyen az lézersugaras jelölés, vágás, hegesztés alkalmazások! Vállalatok számára egyedi ajánlat alapján dolgozom, melyhez előzetes egyeztetés szükséges.

Cég profiljára szabott prezentációk kérhetők, 1-2 napos intenzív képzéssel. Oktatási anyagok és követelményjegyzékek kérhetők magyar, angol és német nyelven is!