A hőkamerák képalkotása általában a detektor méretétől függ, ez határozza meg, hogy egy hőkép mennyi képpontot tartalmaz. Minél magasabb a pixelszám, azaz minél több képpontból áll össze a kép, annál részletgazdagabb és annál könnyebben kiértékelhető megjelenítés készíthető.

A képpontok közötti távolságot, vagyis a hőkamera geometrikus felbontását az objektív és a mérendő felület távolsága is befolyásolja. A detektor pixelszámának növelése – a több képpont révén – a geometrikus felbontás javulását eredményezi, így a távolabbi objektumok is nagyobb részletességgel vizsgálhatók.

A felbontás mértékét hagyományosan a kamera nagyobb méretével és ezzel együtt magasabb árával lehetett megnövelni. A hőkamerák legjellemzőbb felbontástípusa a 160×120 és a 320× 240 pixeles felbontás. A Testo fejlesztésének köszönhetően azonban a felbontás úgy duplázható meg, hogy a kamera mérete nem változik, és így az ára is kedvezőbb marad.

Hogyan működik ez a technológia? 

A SuperResolution technológia az emberi kéz természetes mozgását használja ki: amikor a kamerával képet készítünk, valójában nem egy, hanem több felvétel készül, amelyeket aztán a szoftver egyetlen, de így jóval nagyobb felbontású és pontosságú képpé alakít át. A speciális algoritmus alapján kapott végleges kép minősége ezáltal egy osztállyal javul, azaz négyszer több pixel és 40 százalékkal nagyobb geometriai felbontás érhető el általa. Így például

• a 160×120 pixelből -> 320×240 pixel, míg
• a 320×240 pixelből -> 640×480 pixel

lesz, ha igénybe vesszük a SuperResolution technológia szolgáltatását.

Miért más ez a képalkotási eljárás?

A SuperResolution technológia nem hasonlítható össze az interpolálással, hiszen a Testo technológiájának használata során, a több kép készítése miatt valós mérési eredményeket alapul véve történik a képalkotás.