Az EEA szennyezőanyag-mentességről szóló idei, az év második felében megjelenő beszámolója minden bizonnyal számos gazdasági szereplő, így a logisztikai vállalatok és a műanyagipari szereplők számára is új rendezőelvet hoz majd a működésben. Hiszen a jelentés nemcsak a jelenlegi klímahelyzetet, de az arra adható cselekvési tervet is pontosan vázolja majd, arra ösztönözve a döntéshozókat, hogy emeljék be ezen szigorításokat fenntarthatósági stratégiáikba. A jelentős szennyezési hatások visszaszorítására irányuló fenntartható fejlődési keretrendszer is olyan cselekvési ütemtervet tartalmaz, melyben három pillérre, a körforgásos gazdaságra, a „termelőtől a fogyasztóig” alapelvre és a hulladékgazdálkodás megreformálására támaszkodva érné el globálisan a szennyezőanyag-mentességet. Ez azonban üzleti kockázatokkal és gazdasági áldozatokkal is járhat. Hiszen a hazai piac éppen az alapanyaghiány, az ellátási lánc töredezettsége mellett jelentős munkaerőhiánnyal küzd, így alapvető működési stratégiája a fennmaradásra, mintsem a zöld erőfeszítésekre összpontosul. A fenntarthatóság azonban utat tör magának: hiszen a zöld célokban egyre inkább megjelenik a megtérülés. A műanyagiparban, illetve a logisztikában is egyre nagyobb teret hódít magának a hatékonyság, a robotizáció és az autonóm rendszerekkel elérhető, csökkenthető erőforrásigény, ezért egyre többen hisznek az innovációkban, ami nemcsak működési hatékonyságot, de ezzel együtt fenntarthatóságot is hozhat a vállalatok számára. A Palletways Group brit hálózatának világelső innovációja például új szintre emeli a logisztikai munkafolyamatokat. A vállalat Palletways ID elnevezésű, targoncákra szerelt érzékelőtechnológiája négy kulcsfontosságú adatmérést egyesít. A nyomon követhetőséget és állapotfelmérést a képrögzítés segíti, miközben a targoncakezelő a szokásos raktári feladatait végzi. Nem kell többé leszállnia a vonalkód leolvasásához sem, így a kézi beolvasás szükségtelenné válik. A súlymeghatározáshoz sincs szükség statikus mérlegre, ahogy a méretek beazonosítása is automatikusan történik, másodpercek alatt, rakodás közben. 

Négy mérés egyben 

A Palletways ID – két év kutatás és fejlesztés eredménye – minden eddiginél több valós idejű információt szolgáltat a raklapok biztonságos és hatékony kezeléséhez. 

„A jelenleg Nagy-Britanniában tesztelés alatt álló fejlesztés lényege, hogy a raktárban működő targoncákat olyan eszközökkel szerelik fel, amelyek képesek leolvasni a küldeményeken lévő vonalkódot, fotót készítenek a szállítmányról, és lemérik a fizikai paramétereit és a tömegét. Ezek után az adatokat összevetik a Palletways rendszerében az adott küldeménnyel kapcsolatban szereplő adatokkal. Ha ezek eltérnek egymástól, azonnal jelzik a kezelőnek. Ez nagyban meggyorsítja és egyszerűsíti a szállítmányozási munkát” – mondta Balatonyi Balázs, a Palletways magyarországi hálózatának értékesítési vezetője. A Palletways ID segítségével minden egyes raklap információit összegyűjtik, és arra is van mód, hogy jelölésekkel lássák el a túlméretezett, nehéz vagy éppen veszélyes rakományokat, azok kiszűrésével megelőzve az esetleges baleseteket. A Palletways ID-t a következő nyolc hónap során az Egyesült Királyságban és a Palletways számos nyugat-európai hálózatában bevezetik.

A műanyagiparon a világ szeme

A logisztika, pontosabban a szállítmányozás mellett a műanyagipar az, ami minden fenntarthatósági jelentés egyik főszereplője, nem véletlenül. Ha a műanyag gyártásában és felhasználásában nem történik változás, az EEA jelentése szerint 2050-re a műanyagipar felel majd a világ olajfelhasználásának 20 százalékáért. Vagyis a reformok, a megújuló nyersanyag használata, a körforgásos felhasználás, illetve a fenntartható hulladékgazdálkodási gyakorlat elengedhetetlen szabályozásokat hozhat a műanyagiparra nézve. Ez utóbbiban azonban már sikeres és életképes innovációk szolgálják a zöld célkitűzéseket, ilyen a vésztői Electraplan szabadalma is, a pirolízistechnológia. „A gondolat 1998-ban született, amikor is beléptem a Német Bányászati Akadémia freiburgi tagozatába, ahol kőszén és vegyes műanyaghulladék elolajosításával foglalkoztunk, később beolvadtunk a német megújulóenergia-szövetségbe, ahol azóta is alapítóként és egyedüli magyarként veszek részt a munkában. Az ott tanultakat továbbgondolva 2016-ban beadtunk egy saját szabadalmat magyar kollégákkal, amelynek az elismerése 2021-ben megtörtént. Ezt követően egy kutatás-fejlesztési program keretében jött létre a vésztői pirolízisüzem az Electraplan Kft. égisze alatt” – ismerteti a projekt előzményeit Kincses János ügyvezető, tulajdonos, emellett a vésztői pilotpirolízis-projekt ötletgazdája és megvalósítója. Sárközi Imre vezetésével, aki a 2016-os használati mintaoltalom egyik jogosultja, sok technológiát megvizsgáltak, mielőtt saját rendszerüket kifejlesztették. Kutatásaik során rájöttek, hogy azok a projektek, melyekben egy tartályban próbálták a műanyagot felmelegítés által gőzökké, gázokkal alakítani, nem működik. Ezért egy olyan áramló közegű rendszert fejlesztettek, ahol több fázisban hőt adva a rendszerhez jön létre a szénhidrogénolaj, gáz és némi szénpor végtermék a vegyes műanyaghulladékból. 

Így működik

Az új technológia lényege a műanyag hosszú szénláncainak krakkolása. Ez úgy jöhet létre, ha a technológiába bevitt input anyag (vegyes műanyaghulladék) minden elemi részecskéje fel tudja venni azt a hőmennyiséget, azaz meg tudjuk növelni olyan mértékben a belső energiáját, hogy kétszeri halmazállapot változása után a szilárd halmazállapotból szénhidrogéngőzzé, -gázzá és pár százalékban szilárd szemcséjű szénporrá váljon. Ahhoz, hogy ezt a hőfelvételt a szilárd halmazállapotú műanyaghulladéknál el tudják érni, a műanyaghulladékot elő kell készíteni, azaz 8-12 mm-es darabokra kell vágni, hogy növeljük a felületét, melyen keresztül felveszi a hőt. Az aprítás után az anyag az extrúderbe kerül, ahol tovább hevül, és a forró ömledék (350-400 fok), amely már ekkor a gőzzé-gázzá válás állapotában van, a reaktorba jut. A reaktorban a tovább hevített forró műanyagömledék azonnal szénhidrogéngőzzé és szénhidrogéngázzá válik. Ezt a pillanatnyi halmazállapot-változást nevezzük flash pirolízisnek. A szénhidrogéngőzök és -gázok méretezett és vezérelt sebeséggel lépnek ki a reaktorból. Mivel az input anyag vegyes műanyaghulladék, így a szénhidrogéngőzök és -gázok aránya folyamatosan változhat.

A reaktorból kilépő szénhidrogén gőzt-gázt több fokozatban lehűtik, majd a hűtés következtében különböző benzin- és dízelszármazékok jönnek létre. Az így kapott termékek kitűnő vegyipari alapanyagok vagy motorhajtó anyagok. A gázt egy gázhűtőben még tovább hűtik, majd körülbelül 20 fokos hőmérsékleten a cseppfogókon átvezetve vezetik a gázmosóba. 

A technológia minden fizikai paramétere PLC-vezérelt. 

A technológia óránként 250 kg vegyes műanyaghulladékot dolgoz fel, ennek 95 százaléka lesz szénhidrogéngáz és -olaj (benzin és dízel).

Feldolgozása során keletkezik 

• 175 kg/óra olaj, melynek fűtőértéke 38-42,6MJ/kg,
• 63 kg/óra gáz, ez kb. 75 Nmᶟ gáz, melynek fűtőértéke 52-56 MJ/Nmᶟ,
• 12 kg/óra szénpor, melynek fűtőértéke 16-18 MJ/kg.

A tervek szerint évente 160 000 tonna vegyes műanyaghulladék hasznosítása a cél egy csarnokban 4x5000 kg/óra teljesítményű extrúder üzemeltetésével, miközben a tervezett pirolízisolaj-kibocsátás 100 000 tonna/év egy üzemcsarnokra vetítve, és 1 tonna vegyes műanyag feldolgozásához csupán 637 kWh/t energiát használnak el.

A cél, hogy a telephely a további bővítéssel alkalmas legyen 1 millió tonna/év műanyaghulladék feldolgozására.

Kommunális hulladékot is feldolgoz

A flash pirolízis reaktor egyedi módon lehetővé teszi a lebomló és nem lebomló ipari és kommunális hulladékok (főleg, PÉT, PP, HDPE, PUR, PVC stb.) ártalmatlanítását, tárolható energiahordozókká (olaj, gáz, szilárd por halmazállapotú koksz) alakítását. A jelenleg elérhető technológiáktól eltérően a rendszer folyamatos üzemű, és károsanyag-kibocsátás (pontforrás) nélkül működik. Egyedülálló módon bármikor megállítható és újraindítható, kevés karbantartást igényel, és olyan moduláris rendszerben épül fel, amely lehetővé teszi a modulok számának és kapcsolódási rendszerének megfelelő megválasztásával az egyedi igényekhez és szükségletekhez igazodó üzemméret kialakítását. Üzemeltetését pedig folyamatosan pozitív energiamérleg jellemzi. 

PCT-szabadalom 176 országra levédve 

A Kincses János, Sárközi Imre és Turi Tibor nevéhez fűződő flash pirolízis reaktor védjegyoltalma 176 országra terjed ki, és lehetővé teszi, hogy ezekben az országokban megvalósíthassák a prototípus helyi igényekhez igazított verzióit. Kincses János elmondta, hogy a külföldi érdeklődés mellett (Kanada, Németország, Olaszország, Nigéria és Kína is érdeklődik a technológia iránt) hazai fejlesztéseik is lesznek, három további csarnokot építenek Vésztőn, amelyek egyenként évi 160 ezer tonna hulladék feldolgozását teszik lehetővé. Ezzel megnyílhat az út a Magyarországon keletkező teljes hulladékmennyiség feldolgozására, amelynek folyamatos fogadását a már kiépített iparvágány is segíti. 

A folyamat során keletkező gázt elégetik, és felhasználják a rendszer működtetésére. Az emellett 72 százalékos mennyiségben keletkező olajokat később gázturbinákban hajtóanyagként is felhasználhatják, és ezzel hozzájárulhatnának az energiacsúcsok kiszabályozásához, hiszen a jövőben is jelentősen megnő majd az időjárásfüggő, megújuló energia részaránya a villamos hálózatban. Ez jelentősen megnöveli a hálózat kiegyenlítő energiaigényét.

Ez a technológia a hálózattal párhuzamosan alkalmas lehet a kiegyenlítő energia megtermelésére, esetleg több megújuló energiatermelőt tartalmazó mérlegkörben alkalmazva, a termelők termelésprofiljának kiegyenlítésére is megoldást jelenthet.

Szerző: Myat Kornél 

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin nyári lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.