hero
Kiss Henrietta 2022. április 13. 09:10
Hisznek az adatalapú jövőben - Innovátorok a kkv-k világából
A jövő a jelenben épül, ezért azok, akik a jövőt építik, állandó nyomás alatt dolgoznak, hiszen lépést kell tartaniuk a jövő elvárásaival. Az IoT-technológia, valamint a big data térnyerése pedig átalakítja a globális igényeket, így ezek alkalmazása már nemcsak arról állít ki bizonyítványt, hogy egy cég innovatív, de arról is tanúskodik, hogy a vállalat működése fenntartható, rugalmas és hatékony – akár eredményszempontú megközelítésben is.

Mindez – azt gondolnánk – „drága sport” a kis- és középvállalkozások számára, pláne akkor, ha a turbulens, napi változásokkal is nehéz megküzdeniük. Pedig a kkv-k érzik magukon a technológiai fejlődés nyomását: lépniük kell, ha nem akarnak lemaradni. De van, akik számára mindez nem kényszerűség: a formabontó ötletek, az automatizált okosépületek és a hálózatba kötött rendszerek kiépítése az innovátorok számára nemcsak technológiai trend, hanem a profit elérésének pontosan tervezhető, járható útja is. A bedrock.farm csapata is ebben hisz: már megalakulásukkor az volt a fő szempontjuk, hogy csatlakozzanak a smart city koncepcióhoz, és ha lehet, ehhez igazítsák működésüket. Olyan 21. századi kertészek ők, akik fő feladatuknak az élelmiszer-termelés demokratizálását vallják, mindezt pedig a jövő eszközeivel érik el.

 „A legfontosabb működési irányunk a mezőgazdasági termesztő tevékenység, amelyben ingatlanfejlesztésre alkalmatlan, belvárosi pincehelyiségeket alakítunk át pincekertészetekké. Így olyan helyeket tudunk visszaadni a város vérkeringésébe, amelyeket másra nem lehetne használni. A mi növénytermesztési megoldásunk egy 21. századi belvárosi, szó szerint is érthető háztáji termesztési mód” – mondja Szűcs Endre, a cég ügyvezetője. 

 

Hálózatba kötni = robotpilóta-üzemmód

A cég alapítói szerint a hagyományos, klasszikus értelemben vett növénytermesztési módszereket újra kell gondolni, hiszen élelmiszer-termelésünket 2050-re 70 százalékkal kellene növelnünk ahhoz, hogy mindenki élelmiszerhez jusson. Ráadásul a hagyományos mezőgazdaság édesvizeink 70 százalékát használja fel, míg az üveggáz-kibocsátás 18,4 százalékáért is ez a szegmens okolható. Ezért merőben új, hatékony rendszerekre van szükség. „A mi infrastruktúránk menedzsmentje egy pilótafülkéhez hasonlítható, rengeteg beállítási lehetőséggel, amit egyszerre kell figyelembe vennünk, hogy ez a repülő fennmaradjon a levegőben, vagyis hogy a terményt mindig biztonságosan, tápanyagdúsan és magas minőségben tudjuk megtermelni. Szoftveres rendszerünk a teljes termesztési környezet infrastruktúráját menedzseli, például az optimális hőmérséklet beállításával, a megfelelő páratartalom kiválasztásával vagy a tápanyagpótlással, amit a rendszerben keringetett, újra és újra felhasznált víz segítségével juttatunk el a növényekhez. Ez a szoftver az, ami a különböző kertek között kapcsolatot teremt, így ha bárhol máshol nyitunk egy pincegazdaságot, akkor az itt megtermelt információ ott is felhasználhatóvá válik.” 

Így lehet 30 négyzetméterből 100 hektár

Bár az indulás a hálózatba kötött rendszer miatt költséges volt, mára – alig egy év alatt – szinte teljesen megtérült: a külvilágtól és az időjárástól elzárt kertészetben évi tizennégy alkalommal aratnak, és a rendszert csupán egy hat főből álló csapat tartja fenn. Mivel a mezőgazdasági munka erőforrás-igényes, automatizált rendszer nélkül mindezt nem tudták volna elérni. „Az alig 30 négyzetméteres, körülbelül 200 tálcás férőhellyel rendelkező pincekert termelési kapacitása gyakorlatilag egy 100 hektáros föld komplexitásával ér fel termelésmenedzsment-szempontból. A következő időszakban még hatékonyabbá, még precízebbé szeretnénk tenni a működést, valamint célunk, hogy megnyissunk több termesztőházat és több kertet. Budapesten még egy pincegazdaságunk biztosan lesz idén, mellette Bécsben és a lengyel piacon is nyitunk új termesztőhelyeket.”

Okosmegoldással gyors megtérülés

A bedrock.farm példája mutatja, hogy a jövőbe fektetett beruházás sokszor sokkal gyorsabban megtérül, mint azt a beruházó a tervezéskor reméli. A Senit Kft. már 2005-ös alakulása óta az ipar, a logisztika és a mezőgazdaság számára tervez olyan okosmegoldásokat, amelyekkel nemcsak a munkafolyamatok, hanem a gyártás, a termelés és a logisztika is automatizálható. De megoldást kínálhat az erőforráshiányra, a kapacitástervezésre, sőt, optimalizálhatja az ezzel összefüggő költségeket is. Olyan, akár többhektáros telephelyeket kötnek a hálózatba, ahol a legfőbb szempont nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a költséghatékonyság is. „Az a küldetésünk, hogy az informatikai kultúrát bevezessük a mezőgazdaságba, és megmutassuk azt, hogy az informatika milyen lehetőségeket, milyen megoldásokat biztosít a piac minden szereplője számára. Mi megtervezzük, kivitelezzük és üzemeltetjük az informatikai alapú hálózatokat, és a fő célunk, hogy ezeket az adatalapú megoldásokat gyorsan megtérülő rendszerekként építsük meg” – mutatja be működésüket Kövesdi József, a Senit Kft. tulajdonos ügyvezetője. Víziójukban olyannyira hisznek, hogy OkosFarm márkanéven az agrárium számára kínálnak okosrendszereket, amelyek egy üzem teljes felügyeletét, illetve az automatikus reagálást is lehetővé teszik, akár emberi beavatkozás nélkül. 

A jövő formálói, az innovátorok 

Az innováció útján járni azonban nem könnyű. A cégvezető szerint ugyanis a mezőgazdasági szektor oroszlánrésze tapasztalatalapú gazdálkodással működik. Vagyis személyesen felügyelik a működést és ellenőrzik az esetleges meghibásodások előfordulását. Csakhogy minderre nincs elég ember, és nincs elég munkaidő sem. A következő ellenőrzésig ugyanis bármi történhet, így akár a teljes gyártás is leállhat. Ebből a veszteségből könnyen finanszírozható lenne egy távolról elérhető rendszer kiépítése, amely képes felügyelni többhektáros mezőgazdasági területeket, telephelyeket, vagy akár az ipari parkokat, gyártósorokat. 

„Ha klasszikus Gauss-görbéből indulunk ki, az első szakaszban az innovátorok, vagyis a teljes cégpaletta 3-5 százaléka nyitott az adatalapú működés iránt, pillanatnyilag itt tartunk most ezen a területen. Csak később jönnek majd a korai felhasználók, a lista 10-15 százaléka, és csak ezek után lép majd be a nagy tömeg. Ezért a nagy áttörésre még várnunk kell, de azt gondolom, hogy 2-3 év alatt elérhetünk a szélesebb rétegekig. Mert ha be tudjuk bizonyítani, hogy egy informatikai alapú kontrollrendszerrel akár 2-3 ember munkáját is ki tudjuk váltani, az mindenki számára nemcsak technológiai, de pénzügyi értéket is jelenthet” – mondja Kövesdi József.

Akik lehetőséget láttak a jövő épületeiben

A Senit víziója összecseng a smart city koncepcióval is, amelyben a legfőbb cél, hogy az épített környezetben ne csak a fizikai és a humán, de a digitális rendszerek is úgy integrálódjanak, hogy a városlakók számára egy kényelmes és fenntartható közösségi szövetet építsenek ki. Az okosváros koncepciója már Budapesten is éledezik, de még kevés az igazán okos megoldás. A B&K Kft. azonban meglátta az ebben rejlő lehetőséget. Bár több évtizede lemezmegmunkálással foglalkoznak, mára tevékenységük nagy részét az intelligens utcabútorok gyártása teszi ki. „Elsőként csak javítani kezdtük a fővárosi, már meglévő, nyilvános illemhelyeket. Csak később – mikor már egy-egy darab javíthatatlan volt – kezdtünk el gondolkodni ezek átépítésén, korszerűsítésén” – mondja Kugel György, a vállalkozás ügyvezető tulajdonosa. 

Az egyetlen biztos pont: a változás

Az elmúlt 20 évben a B&K Kft. az általa gyártott utcabútor jellegű nyilvános illemhely formavilágának, felépítésének fejlesztése mellett olyan távfelügyeleti szoftverrendszert alakított ki az intelligens utcabútorokhoz, amely nemcsak távoli elérésre, de üzemeltetői parancsok befogadására is képes. A különböző települések számára leszállított, okos illemhelyek képesek arra, hogy az egyes fülkék állapotáról, működéséről egy internetes böngészőn keresztül információt adjanak és riasztást küldjenek, így segélykérés, túlhasználat, rosszullét, dugulás, vízhiány, áramszünet vagy fagyveszély esetén jeleznek az üzemeltetői központnak. Paraméterként megadható gyakorisággal a rendszer automatikus takarítási ciklust (padló- és WC-mosást, igény esetén fertőtlenítést) indít. Naponta, az üzemeltető által meghatározott időpontban automatikusan lezárja magát az illemhely, majd ózonos felület- és légfertőtlenítést, ezt követően pedig szellőztetést indít a rendszer.

Ez a tapasztalat a jövőben nemcsak az intelligens utcabútor, de bármilyen okosépület esetén is kamatoztatható. 

„A fejlesztésekhez először nekünk is új rendszerek fejlesztését és beruházásokat kellett véghez vinnünk, ezért a szoftveres és hardveres háttér mellett az okosműködéshez szükséges technológiai hátteret is újra kellett gondolnunk. De annak, aki belép az innovatív technológia világába, számolnia kell azzal, hogy itt semmi nem állandó, ezzel együtt pedig a fejlesztések is mindig új irányba tartanak. Ha ehhez csatlakozni akarunk, fel kell készülnünk a folyamatos fejlesztésre. Abban biztosak vagyunk, hogy az okosépületek egyre nagyobb mértékben és egyre gyorsabban terjednek majd, így egyre több távolról vezérelhető rendszerre lesz szükség. Az azonban már más kérdés, hogy a hazai szakképzés hogyan tud majd felzárkózni ezekhez az igényekhez” – teszi hozzá Kugel György, a B&K Kft. ügyvezetője.

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin február-márciusi lapszámában jelent meg.