Az Egyesült Államok Légiereje attól tart, hogy háború esetén az ellenségei akár az értékes GPS-műhold-flottáját is célba vehetik. Az alternatív navigációs platformok után kutatva a szervezet jelenleg a Föld mágneses mezőjében rejlő potenciált vizsgálja.

Tekintve, hogy ezt az erőteret rendkívül nehéz megzavarni, a szárazföldi haderő, a hajók és a repülők eligazodásában is megbízható támogatást nyújthat. A mágneses anomáliák alapján dolgozó tájékozódási technikák (MAGNAV) ígéretesek.

A Föld mágneses mezője a napszéltől óvja a bolygót, és bár mindenhol ott van, erőssége a helyszíntől függően jelentős eltéréseket mutat. Magnetométerrel rögzítve ezeket a különbségeket össze lehet egyeztetni a Föld térképével. Az eredmény egy olyan mágneses „atlasz”, amely egy bizonyos felbontásig a szatelliteket, vagy akár a hagyományos térképeket is elhagyhatóvá teszi. Ezen mappa birtokában, a megfelelő érzékelők segítségével már bármelyik objektum könnyűszerrel megismerheti aktuális helyzetének koordinátáit.

A MAGNAV 10 méteres pontosságot tud felmutatni. Ugyan ez a precizitás a GPS-étől (3 méteres pontosság) elmarad, a régi inerciális navigációs rendszerekét viszont jelentősen felülmúlja.

A MAGNAV nem sérülékeny műholdakra támaszkodik, és atomrobbanás kell ahhoz, hogy navigációs eszközként megbízhatatlanná váljon. A nukleáris háborúkban tehát nem lehetne hasznát venni a megközelítésnek, a hagyományos fegyveres konfliktusokban azonban remek szolgálatot teljesíthet.