A Széchenyi 2020 program első pályázatait nagy várakozás előzte meg, azonban a pályázati dömping 2014-ben elmaradt. 2015-ben a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozásoknak egészen június 9-éig kellett várniuk az első pályázatok megjelenéséig. Érdemes volt, hiszen a következő hat év róluk fog szólni. Ennek „előszele” a most megjelent két pályázat (GINOP-1.2.1-15, GINOP-1.2.2-15), amelyek keretében 5–500 millió forint támogatás igényelhető a gépparkok, gyártósorok bővítéséhez, igény esetén a gyártási folyamatoknak otthont adó telephelyek korszerűsítéséhez, bővítéséhez, új telephelyek kialakításához. A támogatás mértéke régiónként változik, akár a 70 százalékot is elérheti. A pályázatra mikro-, kis- és középvállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet.

Új ciklus, új irányok

Az Új Széchenyi Tervet váltó Széchenyi 2020 célkitűzései egyértelműek: a hazai vállalatok gyártókapacitásának növelése, a megújuló energiát hasznosító rendszerek felhasználásának növelése, valamint a hazai innováció jelentős ösztönzése. A gyártó cégek előtt korábban sohasem tapasztalt lehetőség ez, hiszen a pályázók körének jelentős leszűkítésével egyelőre nagyobb eséllyel pályázhatnak az uniós támogatásokra. A pályázatok keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium olyan vállalkozások támogatási kérelmét várja, amelyek:

• lehetőleg növekvő árbevétellel rendelkeznek;
• exportorientált vállalkozások, vagyis vállalkozásuk már termel külföldi piacokra és/vagy a jövőben is tervez exportértékesítést;
• stabil gazdasági mutatókkal (legalább 50 millió forint árbevétel és mérlegfőösszeg, pozitív saját tőke), legalább egy lezárt üzleti évvel és legalább egy fő munkavállalóval rendelkeznek.

A fentieken túl nem elvárás, de az elbírálás során pozitív, amennyiben a pályázó vállalkozás:

• árbevétele folyamatos nő, és legalább 15 százaléka exportárbevétel;
• akkreditált klasztertag;
• igazolt beszállítói tevékenységet végez;
• innovatív vállalkozás: rendelkezik nyertes innovációs pályázattal;
• rendelkezik iparjogvédelmi oltalommal;
• fiatal (35 évnél fiatalabb) vagy női vállalkozó;
• barnamezős területen, vagy ipari park területén valósít meg fejlesztést.

Munkahelyteremtés helyett létszámtartás

Az elmúlt hetek pozitív fejleménye, hogy – a korábbi hírekkel ellentétben – a támogatások odaítélését nem köti a Nemzetgazdasági Minisztérium új munkahelyek teremtéséhez, csupán a statisztikai létszám szinten tartásához – ahogy történt ez minden korábbi pályázat esetében is. Felismerték ugyanis, hogy a gyártástechnológia fejlesztése, innováció esetén nem lehet elvárás munkahelyek létesítése. Ennek értelmében a pályázó vállalkozásoknak csupán árbevételük és személyi jellegű ráfordításaik növelését, illetve a már említett létszám megtartását szükséges vállalniuk. A pályázatok körében ezek a lehető legenyhébb vállalások.

Budapest, Pest megye kizárva – előtérben a szabad vállalkozási zónák

Nem újdonság a gyakorlott pályázóknak, hogy az ország fővárosában és Pest megyében megvalósuló fejlesztésekre támogatás nem igényelhető. Így van ez a most megjelent pályázatok esetében is – továbbra is a konvergenciarégió vállalkozásai részesülnek előnyben. Jelentős újítás azonban, hogy az ötezer fő alatti települések és a szabad vállalkozási zónák területén megvalósuló projektet kiemelten kezeli a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szabad vállalkozási zónákat 12 megye 47 leghátrányosabb települése képezi.

A 2013-ban a kormány által kijelölt zónák jelentős része Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Az új fejlesztési ciklus a meglévő adókedvezmények mellett tehát tovább támogatja a szabad vállalkozási zónákon megvalósuló fejlesztéseket – érdemes tehát telephelyek létesítésén gondolkozni. A közép-magyarországi régió vállalkozásai az év utolsó negyedévében megjelenő innovációs pályázatok keretében valósíthatják meg fejlesztési elképzeléseiket.

Középpontban a gépbeszerzés

A Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP-1.2.1-15), valamint a Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítésének támogatása (GINOP-1.2.2-15) között a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások esetében csak a támogatás összegében van különbség: az előbbi esetében 50–500 millió forint, az utóbbi esetében 5–50 millió forint. A támogatott tevékenységek azonban azonosak:

• új termelő berendezések vásárlása (a projekt összes költségének legalább 50 százalékáig);
• anyagmozgatáshoz, raktározáshoz, csomagoláshoz szükséges berendezések vásárlása (a projekt összes költségének legfeljebb 25 százalékáig);
• infrastrukturális és ingatlanberuházás, telephelyek építése, bővítése, átalakítása (a projekt összes költségének legfeljebb 25 százalékáig);
• a gyártási folyamatokhoz szükséges hardver- és szoftvereszközök, gyártási licenc és know-how beszerzésének költsége.

Pozitív mérleg, bíztató kilátások

Az újonnan megjelent pályázatok bíztató képet festenek a termelő és gyártó cégek számára a Rolling Consulting Hungary Kft. szakemberei szerint. Az előző fejlesztési ciklushoz képest bekövetkezett változások inkább előnyére, mint hátrányára válnak a pályázóknak:

• bevezetésre került a biztosítékmentesség kérelmezésének lehetősége – a korábbi gyakorlattal ellentétben enyhe feltételek teljesítése esetén már nem szükséges biztosítékot nyújtani az elnyert támogatásokra;
• az elektronikus eljárásrend által a papíralapú ügyintézés végre megszűnik;
• a projektek megvalósítására 18 hónap áll rendelkezésre, így már hosszú távon is lehet gondolkodni. 

A pályázatok benyújtására 2015. július 9-től van lehetőség. Bővebb információkért, a projektek pályázati szabályoknak megfelelő kialakításáért látogasson el a Rolling Consulting Hungary Kft. honlapjára! (x)