Közel másfél évtizedes stagnálás után új lendületet kaphat a magyar szélenergia-piac. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter júniusban jelentette be az évek óta nem látott mértékű szélerőmű-fejlesztési programot. Tervek szerint augusztus 31-én új szélerőmű-pályázatot hirdet a kormány, amelynek célja legalább 700 megawattnyi új szélenergia-kapacitás kiépítése Magyarországon – a Facebookon közzétett videó szerint.
A Telex összeállítása szerint a kormány 2030-ig a jelenlegi mintegy 330 megawattos szélerőművi kapacitás tízszeresére, 3000–4000 megawattra növelné a hazai teljesítményt. A program első lépéseként 2026 augusztusáig 700 megawattnyi hálózati csatlakozási lehetőségre írnak ki pályázatot, amelyet a következő években további, évente akár 1000 megawattos kapacitásbővítés követhet.
A fejlesztési terv jelentős változást jelenthet a magyar energiamixben, ahol az elmúlt években elsősorban a naperőművek terjedtek gyorsan. Magyarországon ma már mintegy 8600 megawatt napelemes kapacitás működik, amely névleges teljesítményben többszörösen meghaladja a hazai szélerőművek kapacitását. A két technológia azonban eltérő termelési profilja miatt jól kiegészítheti egymást: amikor a napenergia-termelés visszaesik, a szélerőművek nagyobb szerepet kaphatnak az áramellátásban.
A szélenergia-fejlesztések egyik kulcskérdése a hálózati infrastruktúra állapota. Az új erőművek csatlakozásához jelentős átviteli és elosztóhálózati fejlesztésekre van szükség. Az uniós Helyreállítási Alapból mintegy 1,5 milliárd euró juthat energetikai beruházásokra, amelyből többek között a nagyfeszültségű hálózat korszerűsítését és okosmérő-rendszerek telepítését támogatnák.
A beruházók számára a legnagyobb kihívás az lehet, ha a fejlesztések támogatási rendszer nélkül, piaci alapon valósulnának meg. A finanszírozás szempontjából meghatározó kérdés, hogy mennyire kiszámítható az energiapiaci környezet, illetve milyen hosszú távú áramvásárlási megállapodások köthetők. A szélenergia ugyanakkor kedvezőbb helyzetben lehet, mivel termelése kevésbé esik egybe a napenergia csúcstermelési időszakaival.
A technológiai feltételek is változtak az elmúlt években. A szabályozás módosításával a szélturbinák maximális engedélyezett magassága 130 méterről 199 méterre nőhet, ami javíthatja a hatásfokot és lehetővé teheti a gyengébb szélviszonyokkal rendelkező területek jobb kihasználását.
A gyors bővítés ugyanakkor komoly engedélyezési és környezetvédelmi feladatokat jelent. A szélerőművek telepítésénél figyelembe kell venni többek között a természetvédelmi szempontokat, a madárvonulási útvonalakat, valamint a katonai és polgári repülési infrastruktúra korlátait.
A piaci szereplők érdeklődése mindenesetre jelentős. A hazai energetikai vállalatok mellett több megújulóenergia-fejlesztő is készülhet új projektek indítására. A következő évek kérdése az lesz, hogy a hálózatfejlesztések, az engedélyezési folyamatok és a finanszírozási feltételek képesek lesznek-e követni a tervezett kapacitásbővítést.
A magyar megújulóenergia-piac így új szakaszba léphet: a napenergia gyors felfutása után a szélenergia lehet az a technológia, amely kiegyensúlyozottabbá teszi az időjárásfüggő energiatermelést.
Forrás: Telex
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
