Európa nagy részét továbbra is rendkívüli hőhullám és súlyos aszály sújtja, amely már nemcsak az emberek mindennapjait, hanem az energiatermelést, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és a gazdaság működését is egyre komolyabban befolyásolja. Több országban alacsony vízállású folyók, termeléscsökkentésre kényszerülő erőművek és vízhasználati korlátozások jelzik a szélsőséges időjárás következményeit.
A Telex összefoglalója szerint a legnagyobb problémák Franciaországban, Németországban, Svájcban, Belgiumban, Hollandiában, Magyarországon, valamint Olaszországban jelentkeznek, de a hatások Európa más térségeit is érintik. A tartós csapadékhiány miatt több nagy folyó vízszintje történelmi mélységek közelébe süllyedt, ami egyszerre nehezíti a hajózást, a mezőgazdasági öntözést és az ipari vízfelhasználást. Több helyen víztakarékossági intézkedéseket vezettek be, hogy biztosítani tudják az ivóvízellátást és mérsékeljék a készletek kimerülését.
A rendkívüli hőség az energiatermelést is próbára teszi. Számos hő- és atomerőmű folyóvízzel hűti a rendszereit, ám az alacsony vízállás és a felmelegedett folyóvizek miatt több létesítménynek vissza kellett fognia a termelését. Ez különösen Franciaországban okoz kihívást, ahol az atomenergia kulcsszerepet játszik az áramellátásban, miközben a légkondicionálók használata miatt az áramfogyasztás is jelentősen nő.
A mezőgazdaság szintén jelentős veszteségeket szenved. A hosszan tartó szárazság és a szélsőséges hőmérséklet miatt több országban romlanak a terméskilátások, különösen a gabonaféléknél és más nyári kultúráknál. A szakértők szerint a klímaváltozás miatt az ilyen időjárási helyzetek egyre gyakoribbá válhatnak, ezért az európai országoknak hosszabb távon is alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, legyen szó a vízgazdálkodásról, az energiarendszerekről vagy a mezőgazdaság átalakításáról.
Régiós körkép
A hőség miatt Németországban is arra szólították fel az embereket, hogy spóroljanak az árammal, valamint a vízzel, és legalább nyolcvan helyen vezettek be különböző fokú tiltásokat és korlátozásokat a vízhasználatra. Súlyos, akár a százezer eurót is elérő pénzbírságot (körülbelül 36,5 millió forint) helyeztek kilátásba a szabályszegőknek.
Németországban a Rajna alacsony vízállása okoz gondokat az ipari termelésben, miután a teherszállító hajók csak csökkentett kapacitással, vagy egyáltalán nem tudják eljuttatni a termeléshez szükséges alapanyagokat egyes gyárakba és üzemekbe. A Felső-Rajna és a Majna folyók gyakorlatilag el vannak választva az Amszterdam–Rotterdam–Antwerpen (ARA) kereskedelmi központtól.
Horvátországban víztakarékossági intézkedéseket vezetett be az észak-dalmáciai Zára (Zadar) és környékének vízszolgáltatója, miután a tartós aszály és a megnövekedett nyári fogyasztás miatt a víznyerő helyeken a mért vízszint a megengedett minimum közelébe csökkent.
Szerbiában ötvenéves történelmi mélyponton van a Duna vízállása, ami miatt az ország legnagyobb vízerőművének kapacitása a harmadára csökkent. A hajózást nehezítő vízállás miatt a teherszállító hajók csak 30-40 százalékos kihasználtsággal tudnak haladni, és van olyan kikötő, ahova napokig egy teherhajó sem jutott el.
Romániában üzembe helyezésük óta először lehet arra szükség, hogy mindkét atomreaktort leállítsák Csernavodán, mivel a Duna jelenlegi alacsony vízhozama nem teszi lehetővé működtetésüket. A tervezett leállítás hátterében ott is a hűtéshez szükséges vízmennyiség hiánya állt. Normál körülmények között a cernavodai atomerőmű Románia villamosenergia-fogyasztásának átlagosan ötödét fedezi. A román kormány a múlt héten úgy döntött, hogy egyelőre a Duna egyik ágának elterelésével biztosítják a reaktor működését, és egy Duna-parti sziklát is felrobbantanak.
Ausztriában nagyjából harmadával csökkent a vízerőművek áramtermelése, de egyes kisebb erőműveknél a felére esett vissza, és többet teljesen le kellett állítani. Az állatok takarmányozása sok nehézséget okoz a gazdáknak, akik már kénytelenek a télre félretett készleteket használni. Ausztriában az első hét hónap több mint száz éve a legszárazabb volt, a legújabb hőhullám pedig ezt fejeli meg még jobban.
Európa az 1980-as évek óta a leggyorsabban melegedő kontinens, a globális átlag kétszeresével nő az átlaghőmérséklete, ami egyre gyakoribb és súlyosabb hőhullámokkal, extrém időjárási jelenségekkel, esőzésekkel és áradásokkal is együtt jár. Ahogy a német szövetségi környezetvédelmi ügynökség (UBA) igazgatója, Dirk Messner mondta a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában: „ha öt vagy tíz év múlva visszatekintünk a mai napra, nagy valószínűséggel azt fogjuk mondani, hogy 2026 meglehetősen hűvös év volt.”
Forrás: Telex
A borítóképen: az alacsony vízállású Rajna a Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Bingennél 2026. július 30-án. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
