Az MIT egyik csapata megalkotott egy Dormio nevű rendszert, amelynek segítségével alvásuknak félig tudatos, hipnagógia nevű fázisát kihasználva lehet befolyásolni a felhasználók álmainak tartalmát. A Dormio rendszer egy kézen viselt eszközzel, a szívveréshez és az izomtónushoz hasonló biológiai jelek alakulásának mérésével tudja érzékelni, amikor az egyszeri alvó a varázslatos átmeneti állapotba kerül. Mielőtt innen mély álomba zuhanna, egy ágy melletti robot egy bizonyos hang kibocsátásával a felhasználót visszarántja a hipnagógia állapotába. A kutatók azt tapasztalták, hogy ha ez a hang esetleg egy szó volt, a kifejezés jelentése bizony beépült a Dormio viselőjének álmába. Például, ha a robot azt mondta, hogy „villa” vagy esetleg „nyúl” akkor ezek az objektumok később valóban az álom részét képezték.

A hipnagógia egyébként a tér és az idő érzékelését egyaránt eltorzítja, megjelenésével az öntudat elvész, ami viszont spontán ideák megteremtésére ösztökéli az elmét. A múltban például már számos zseni elméjében megfordult az ötlet, hogy az éberség és a mély álom közötti zóna „tudatos” meglátogatásával segítsék elő a kreatív gondolatok megszületését. Dalí és Edison például egy acélgolyót tartottak a kezükben, és amikor az elalvás útjára léptek, az ecsetelt fázisban a golyó nagyot koppanva lezuhant a padlóra. A két férfi így nyakon tudta csípni a hipnagógiában megfogant elképzeléseket, hogy aztán az éber állapotba cipeljék őket.