Az akkumulátoripar és az energiatárolás az energiaátmenet legdinamikusabb szegmensei közé tartozik. Az elektromos autók eladásában 2026-ban várhatóan Európa könyvelheti el a legnagyobb növekedést a főbb piacok közül 20 százalékkal, 2035-ra pedig az elektromos autók aránya az eladásokban átlépheti a 90 százalékot. Közép-Európa vezető szerepet tölt be az akkumulátorexport terén: Lengyelország az első, Magyarország pedig a második helyen áll Európában. 
Az akkumulátoros tárolás iránti igény szintén meredeken emelkedik, ez ma a leggyorsabban növekvő energetikai technológia. A tárolókapacitás 2024-hez képest hatszorosára, közel 120 GWh-ra nőhet 2029-re Európában. Az EU eközben a versenyképessége erősítésén, az értéklánc megerősítésén és új szabályozásokon dolgozik. Többek között ezek a témák álltak a 6. Hungarian Battery Days, Közép-Kelet-Európa vezető akkumulátoripari és e-mobilitási eseményének középpontjában. 

Köszöntőjében Kaderják Péter (Magyar Akkumulátor Szövetség) kiemelte a párbeszéd és a beruházások fontosságát az akkumulátor-újrahasznosítás területén és a kutatás fejlesztésben. Mint hozzátette: „Mindezek révén az Európában oly divatos »Made in Europe« szlogent valódi helyi sikerré formálhatjuk, és Magyarországot az iparág egyik kiválósági központjává tehetjük.” 

Qin Liangtól (CATL Debrecen) betekintést nyújtott a cég technológiai fejlesztéseibe, és hangsúlyozta, hogy a bizalom kiépítését prioritásnak tekintik. „A CATL-nél a technológiai fegyelem a környezetvédelmi munkát is meghatározza. A precíz gyártás kevesebb hulladékot eredményez. A kevesebb hulladék pedig azt jelenti, hogy minden akkumulátor előállításához kevesebb energiára és vízre van szükség. Debrecenben lépésről lépésre alkalmazzuk ezt a szemléletet. Tudjuk, hogy a bizalom nem szavakkal épül, hanem eredményekkel, ezért folyamatosan mérjük az előrehaladásunkat, és a jövőben is beszámolunk róla. A jövő energiája több, mint pusztán jobb akkumulátorok gyártása: azt is jelenti, hogy felelősségteljesen, azzal a közösséggel együttműködve állítjuk elő őket, amelyben dolgozunk.” 

Marie-Elisabeth d'Ornano (Bureau Veritas) az adatok szerepéről beszélt a bizalomépítésben, hangsúlyozva, hogy „az akkumulátor életútjának minden egyes szakaszában épülhet vagy éppen elveszhet a bizalom”. Mint fogalmazott: „Ha versenyelőnyre törekszenek, a vállalatoknak túl kell lépniük a reaktív, szabályozásonkénti megfelelési szemléleten, és saját, hosszú távú adatstratégiát kell kialakítaniuk.” 

Szintén a szabályozás volt a témája az első panelbeszélgetésnek, amely a versenyképesség viszonylatában is értékelte a kérdést. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a versenyképesség kulcsát a széles körű autóipari gyártási tapasztalatok valamint az erős kutatási és innovációs irányok adhatják. Európának egyszerre kell összpontosítania a piaci résekben rejlő fejlesztésekre, mint az adatközpontok és a védelmi ipar, az itt szerzett tudás pedig átültethető a nagy volumenű, költségérzékeny piacokra. 

Az energiatároló rendszerek piacáról szóló panelbeszélgetésen elhangzott, hogy az új magyar kormány támogatja az akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) telepítését, különösen, miután ezek a rendszerek kulcsszerepet játszottak a Paksi Atomerőmű idei nyári részleges leállása során. 

Suri Ábel (Huawei) a tárolórendszerek integrációjának egyik legújabb fejleményébe nyújtott betekintést: a hálózatformáló megoldások (GFM) működésébe, szabványosításába és piacra gyakorolt hatásaiba. Liuba Andreeva (CapaloAI) előadása szintén az energiatárolásban rejlő új bevételi forrásokra fókuszált. 

Simon Anita (ALTEO) és Olaf Rogge (BASF) az akkumulátorgyártás legfontosabb kérdései közé tartozó újrahasznosításról és kritikus nyersanyagokról beszélt. Utóbbi elmondta, hogy magyarországi leányvállalat megszerezte az engedélyeket az akkumulátor-hulladék begyűjtéséhez. A feldolgozás jelenleg a vállalat németországi üzemében történik, de hosszabb távon Magyarországon is lehetőség nyílhat erre. Szintén az újrahasznosítás volt a délutáni első panel témája, amely rámutatott, hogy Európában leginkább a fekete massza (az értékes fémeket tartalmazó por) feldolgozásához szükséges nagyüzemi hidrometallurgiai kapacitások hiányoznak, és a pCAM-előállítás (a katódaktív anyaghoz szükséges összetevők) terén is korlátozottak a lehetőségek. 

A debreceni akkumulátoriparról szóló panelbeszélgetés főbb megállapításai közé tartozott, hogy a város 2015 és 2025 között több mint 12 milliárd eurónyi új beruházást vonzott, amellyel több mint 20 ezer új munkahelyet teremtett. Kulcsfontosságú kérdésként került elő a vízgazdálkodás fejlesztése: A város naponta mintegy 40 ezer köbméter tisztított szennyvizet kezel, a tervek szerint ennek egy részét a jövő évtől szürkevízként az ipari üzemek ellátására használják. A CATL, az EVE Power és a Semcorp képviselői egyaránt hangsúlyozták a környezetterhelés csökkentésének és a hatóságokkal valamint a civil szervezetekkel való együttműködésnek a fontosságát. 

A kétnapos esemény első napjának előadásai és kerekasztal-beszélgetései rámutattak, hogy az európai akkumulátoripar versenyképességéhez biztonságos nyersanyagellátásra, gazdaságilag és környezetileg egyaránt fenntartható gyártásra, az innováció támogatására és célzott, kiszámítható szabályozásra van szükség. A rendezvény első napján megrendezett szakmai konferenciát üzemlátogatások követik a második napon a CATL, a BMW és a Semcorp üzemeibe. A szakmai párbeszéd pedig jövőre a 7. Hungarian Battery Days-en folytatódik.

Forrás: White Paper Consulting