Ez egyaránt érvényes a gazdasági helyzetre és várakozásokra valamint az általános befektetési és üzleti környezet megítélésére is. Ez derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idei konjunktúra-felméréséből, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. A romló gazdasági kilátások fő oka a világgazdaság lassulásában rejlik, amely súlyosan érinti az erősen exportra utalt magyar gazdaságot. A vállalatok két harmada rossznak ítéli az ország gazdasági helyzetét, 2012-re pedig a cégek több mint a fele romló gazdasági helyzetre számít.

A saját üzleti helyzetet és az arra vonatkozó idei kilátásokat is rosszabbnak tekintik, mint a tavalyi felmérésben: a cégek csupán 27 százaléka számol az idén javuló üzletekkel, miközben 24 százalékuk romló helyzettől tart. A magyar dolgozók képzettsége, motivációja és termelékenysége a korábbi évekhez hasonlóan jó minősítést kapott az idén is, a munkaköltségek tekintetében kiegyensúlyozott az értékelés. Több más, fontos területen azonban romlott az általános befektető környezettel való elégedettség.

Az idei válaszok alapján a gazdaságpolitika hiányzó kiszámíthatósága és a jogbiztonságba vetett bizalom erodálása jelentik a legnagyobb gondot a cégek számára. A kiszámíthatósággal a megkérdezettek két harmada „nagyon elégedetlen”, további 23 százalék „elégedetlen” - gyakorlatilag senki nem volt „elégedett”. Hasonló mértékű elé- gedetlenség mutatkozik a jogbiztonság, a közbeszerzések átláthatósága és a korrupció visszaszorítása tekintetében is. A felmérés szerint eddig nem hozott kielégítő eredményeket a kormány adópolitikája.

A cégek csaknem két harmada elégedetlen az adóterhek mértékével - ezen belül minden második cég nagyon elégedetlen. Ez jelentős romlást jelent a tavalyi válaszokhoz képest. A leggyakrabban kifogásolt tényezők tekintetében egyébként alig tapasztalható különbség az egyes ágazatok között. Sefer Stevan, a DUIHK elnöke szerint eddig csak kis mértékben teljesültek a gazdasági szerepelők várakozásai egy új, beruházásbarát gazdaságpolitikára vonatkozóan. - Ez a csalódottság tükröződik a befektetési feltételek idei minősítésében is - mondta a tanulmány bemutatása alkalmából.

- Több kérdésben a hirdetett - és a vállalatok által is támogatott - célkitűzéseknek ellentmondó intézkedések születtek, ez viszont közép- és hosszú távon veszélyezteti az ország versenyképességét és a munkahelyteremtést - jelentette ki Sefer. A gyengülő gazdasági kilátások, de az üzleti környezettel való elégedettség csökkenése is kedvezőtlenül érinti a beruházási és foglalkoztatási terveket. Csaknem minden harmadik cég a fejlesztési kiadások csökkentését tervezi, csak egy negyedük akar többet beruházni, mint tavaly.

A létszámalakulás tekintetében a válaszok még enyhén pozitív foglalkoztatási trendet jeleznek, hiszen minden negyedik vállalat létszámnövelést tervez, miközben a cégek 20 százaléka elbocsátásokra készül. Kedvező, hogy a befektetők nagy többsége ma is kitart Magyarország mellett. A megkérdezettek 71 százaléka ma is Magyarországra hozná beruházását – ez az arány azonban jóval alacsonyabb, mint a korábbi években. A régió más országai lényegesen kedvezőbb értékelést kaptak, Magyarország relatív pozíciója számottevően romlott a tavalyi felméréshez képest.

A legvonzóbb befektetési célpont a vállalatvezetők szerint Lengyelország, amelyet Csehország és Szlovákia követ. - Ez egy komoly jelzés a gazdaságpolitika felé, hogy több erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország ismét a régió egyik legversenyképesebb gazdasága legyen - fejtette ki a DUIHK elnöke.