Az Egyesült Államok mögött a második helyen Németország áll 3396 tonna aranytartalékkal, majd Olaszország következik 2452 tonnával. A nyolcvanas-kilencvenes években az arany kiesett korábbi szerepéből, árfolyama jobbára esett. Több ország is elkezdte leépíteni a készleteit és aranyeladásokba kezdett azzal az indokkal, hogy az arany az állam számára nem termel kamatbevételt és árfolyam-növekedéssel sem kecsegtet.

Nagy-Britannia, Svájc és Hollandia voltak a legnagyobb eladók, de 1989-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is azt a stratégiai döntést hozta, hogy "az akkori nemzetközi tendenciákkal összhangban az aranykészleteit a technikailag szükséges minimális szintre csökkenti". Így a nemzetközi aranypiacon történt értékesítések következtében 1989 májusától 1992 októberére az aranykészlet 65 tonnáról több lépcsőben 3 tonnára csökkent - írja az aranypiac.hu az MNB sajtóosztályától kapott információkra hivatkozva.

A portál hangsúlyozza, hogy 2009 második negyedéve óta ismét növekednek a jegybanki aranytartalékok. Kína, India, Oroszország, és más feltörekvő gazdaságok tartoznak a nagy vásárlók közé. A világ jegybankjai a devizatartalékoknak jelenleg átlagosan 12,7 százalékát tartják aranyban. A fejlett gazdaságok többségében azonban ez az arány ennél sokkal magasabb: az Egyesült Államokban 76,7, Németországban 73,9, Olaszországban 73,4, Franciaországban 73 százalék, Hollandiában pedig 62,7 százalék. A feltörekvő államokban, mint például Kínában, Brazíliában vagy Oroszországban, jellemzően messze az átlag alatt van ez az arány. Az aranypiac.hu számításai szerint, ha Kína be akarná hozni a világátlaggal szembeni lemaradását az aranytartalékoknál, akkor több mint 6 ezer tonna aranyat kellene felvásárolnia.